Nagykőrös. Az alföld közepe, szíve, Budapesttől mindössze egyórányi autóútra, alig 100 km-re, két teljesen eltérő, kiemelkedő történelmi értékkel: Arany János aurával, és egészen az 1600-as évekig visszanyúló vásározói múlttal.
Mi fog történni most..?
Elsőként belépünk Arany János még ma is érzékelhető nagykőrösi aurájába (a város egyébként az elmúlt közel 130 évben nem keveset tett azért, hogy az Arany János brand fennmaradhasson). Szóval ebben a részben a csodálatosan felújított, rendezett, tiszta, levegős, emberközeli léptékű belvárosban Nagykőrös épített örökségét megbámulva (a város egyébként egy halom díjat zsebelt be az utóbbi időben, pl.: Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny különdíja, Kulturált Települési Környezet Díj, Köztérmegújítási nívódíj, Kerékpárosbarát település, Hild János-díj, Magyarország Legszebb Főutcája Díj) koptatjuk cipőnk sarkát azokon az útvonalakon, ahol Arany János is tette ezt 1851 és 1860 között. Igen-igen, Arany ebben az időszakban ide költözött feleségével, és az akkor 10 éves lányával, Juliskával, valamint a 7 éves Arany Lacikával, hisz meghívást kapott a helyi református gimnáziumba, tanári poziba. Ha Arany János éppen nem tanított a gimiben, akkor alkotott. Itt írta meg többek között az áltiban, vagy a középisiben nekünk már kötelezően megtanulandó Walesi bárdok-ot, a Szondi két apródját, vagy az Ágnes asszonyt. Aztán azt, hogy melyik általunk is bejárt belvárosi útvonalon pattant ki Arany János fejéből Ágnes asszony és az ő véres lepedője, vagy éppen fagyit vett-e a gyermekeinek a főtéren, miközben úgy döntött, nem ír dicsőítő verset a Magyarországra érkező Ferenc Józsefnek, hanem helyette megírja inkább az áthallásokkal teli Walesi bárdok-ot, no azt elképzelni sem tudjuk.. :)
A belvárosi kellemes séta után egyedi shopping-ra viszünk Titeket, hisz Nagykőrös városában több száz éves múltra tekint vissza a vásározás, olyannyira, hogy a település az első vásárainak megtartási jogát már a XVI. században megkapta. Igen-igen, több, mint 500 éve, és igen-igen, 1000%, hogy Arany János is megfordult itt a gyermekeivel, ahol azon felül, hogy például meglehetett, és mind a mai napig meg lehet tudni, hogy mennyit ér egy ló, egy szarvasmarha, egy kecske, vagy akár egy csirke; ruhákat, bútorokat, fonott kosarakat, bőrműves termékeket, csecsebecséket lehetett/lehet venni, miközben lacipecsenye és frissen sült kürtős kalács illata csábítja a nézelődőket. MMM. Adjunk mi is a szemnek és a szimatunknak egy kis betevőt..
Nagykőrös után nyugatnak vesszük az irányt, és teperünk párszáz (uszkve 350) kilométert nyugatra, hogy a Kárpát-medence nyugati peremén is látványkodjunk kicsit.
Mutattunk már Ausztriában vorau-i és a melki apátságot, most megmutatjuk Nektek a Klostenubur.., bocsánat, Klostenerbun.., bocsánat Klosterneuburgi Apátságot. NNa. Nem csak a szemünk - az épület látványától -, hanem még a nyelvünk is összeakad..:) A Klosterneuburgi Apátság császári rezidenciának indult, aztán Ágoston rendi apátság lett belőle.. No de hogyan..? És kik voltak azok az Ágoston rendiek..? És hogy néz ki egy ilyen épület..? Megmutatjuk.
Az van, hogy minden apátsághoz tartozik egy templom. Amit vagy körbeölel az apátság épülete, mint pl. a melki apátság esetében történik ez a melki templommal (az UNESCO világörökség védelmét élvező melki apátság és a temploma valami csodálatos, nézzétek meg őket is), vagy hozzáépül az apátság a templomhoz: jelesül Klosterneuburgban, a Klosterneuburgi Apátság a Klosterneuburgi Apátság templomának popsijához. Hogy van-e átjárás a templomból az apátságba nem tudjuk (nyilván van, azért érnek össze), viszont megmutatjuk Nektek a Klosterneuburgi Apátság templomának külcsínjét és belbecsét. Gyönyörű a templom egyébként, mely bár különböző korok építészeti stílusait vonultatja fel (a román kori alapzattól kezdve a barokkig), mégis valahogy esztétikus egységet alkot. Nézzetek felfelé kint, aztán bent.. Mi most tovább nem is nagyon csicsergünk..
Kreuzenstein várától alig egy órányi autóútra már bevettünk egy várkastélyt, méghozzá Mária Terézia korabelit (franzensburgi várkastély), node ez, a Kreuzenstein vár mindent visz. Nézd az épületet, a sejtelmes borongós fényeket, leszálló ködöt.. Tisztára a vérszívó Drakula gróf hátborzongató kastélyának hangulata köszön vissza.. Jelezzük, ha belépsz (klikk a képre), akkor sem változik a vizualitás hozta paraérzés, pláne, amikor megtudtuk, a kastélyt építő gróf 11 leszármazottja alussza itt örök álmát (vagy kísérteteskedik, amikor úgy gondolja)..
