A Margit-szigeten nem csak középkori kolostorromok (ferencesrendi kolostorrom, domonkosrendi kolostorrom), hanem még egy cuki középkori mini-kápolna is található. Az előbbit Szent Ferenc, az utóbbit Szent Klára, a kápolnához köthető premontrei rendet Szent Norbert alapította (csak hogy teljes legyen a keresztnevek listája). Ja, nem. Még egy név. Szent Mihály. Merthogy így hívják a kápolnát. Szent Mihály kápolna.

A mini-kápolna izgalmairól egy kicsit.. Hogy egy vihar nem csak rombolni tud, hanem építeni is..? És hogy jön ez a kápolnához..?! Mindjárt megértitek. Az Est napilap 1914. július 25-én az alábbiakat közli: „A tegnapi ciklon olyan irtózatos erővel zúgott végig a Margitszigeten is és olyan rettenetes pusztítást okozott, hogy a szigetre alig lehetett ráismerni. A kertészek jelentése szerint negyvenöt szál évszázados fát csavart ki gyökerestől, az óriási fák zuhanásukban magukkal törték a gyengébb törzseket és végig a pázsiton, mint holttestek hevertek a hatalmas szigeti fák.” No, egy ilyen kifordult fa gyökerei között nagy méretű, teljesen ép harangra bukkantak. Innen megindult egy jó értelemben vett lavina: megkezdték a kutatásokat: mi ez a harang, mikori, kié; és egyáltalán, miért ne lehetne elkezdeni az akkorra már romossá vált kápolna föld alatti részének feltárását, majd a kápolna újjáépítését is..? A munkálatok körülbelül másfél évet vettek igénybe, a kápolna 1932 szeptemberére eredeti formájában elkészült, az ominózus – időközben kiderült, hogy XV. századi – harang bekerült az épület tornyába. Ez a harang Budapest legrégebbi harangja.

Bejutottunk a mini-kápolnába, megmutatjuk azt is Nektek. Az egyik falon látható festmény a kápolna másik érdekessége: a Feszty körkép alkotójának, Feszty Árpád lányának, Jókai Mór dédunokájának, Feszty Masának az alkotása.