HOGYAN TUDNAK NEM ELKORHADNI A GYILKOS-TÓ FENYŐCSONKJAI..?

Bár a Gyilkos-tavat a Kárpátok és Erdély legszebb tavának tartják, és a maga nemében biztos az is, mi inkább a tó partján állva, a női agyunkból kipattant laikus kérdésre igyekeznénk választ találni: hogy tudnak többszáz éve hevesen állni, és nem elkorhadni a fenyőcsonkok itt, a Gyilkos-tó vízében..?

Először is azt kellett megnézni, hogy hogyan lettek fenyőcsonkok a vízben..? Azt írják az okosok, hogy 1837-ben hatalmas nyári esőzések voltak, ami több patak folyását is elzárva kialakította a Gyilkos-tavat. Más okosok azt mondják, földrengés volt, ennek következménye a kialakult tó.

A címben feltett kérdésre pedig, miszerint hogyan tudtak nem elkorhadni a Gyilkos-tó fenyőcsonkjai, Herman Ottó 1871-es egzakt megfogalmazását találtuk meg válaszként: „A fenyvek éveken át küszködtek a szokatlan, természetök ellenére való új állapottal, azután meghaltak, – a tűk leperegtek, leáztak – a vízből kiálló csúcsokról levált a kéreg, s a tó csapkodó hulláma, eső, vihar és verőfény elvégezték a tartósítást (…).”

983 méter magasan vagyunk. Magasságba mélyedt Gyilkos-tó. Meg van itt még Pokol kapuja, Pokol tornáca és Pokol torka is.. Figyelj, hova merészkedsz, ha a Gyergyói-havasokba, Keleti-Kárpátokba indulsz. :)

ERRE-ARRA AJÁNLÓ (MERTHOGY BETHLEN GÁBOR ITT IS MEGFORDULT):
HA A FOGARASI VÁR KÖRNYÉKÉN JÁRTOK, NE HAGYJÁTOK KI A 2544 M MAGAS
PICT0657.JPG
IMG_9342.JPG