Tervezte: Hajós Alfréd

"Budapest, 1878 – Budapest, 1955, építészmérnök, Magyarország első olimpiai bajnoka.

A budapesti Műegyetemen tanult építészetet, de a sportsikerek okozta hatalmas népszerűség nem könnyítette meg tanulmányainak elvégzését (a Műegyetem dékánjától rendkívüli engedélyt kapott az 1896 évi olimpián való részvételre úszóként). 1899-ben vette át építészmérnöki oklevelét.
Alpár Ignác irodájában kezdte tervezői pályáját, ahol a Mezőgazdasági Múzeum és az V. Báthory utca 5. számú ház tervein kezdett dolgozni. Pár év múlva a nemzeti szecesszió mesterénél, Lechner Ödönnél folytatta. 1907-ben Villányi János társként irodájába vette és az I. világháborúig sokféle stílusú és funkciójú épület valósult meg terveik alapján. Első megvalósuló tervük a Református Egyház Székháza. 1910-ben a debreceni Aranybika Szálló újjáépítésének tervezését, kivitelezését is ők bonyolíthatták le. Megrendelést kaptak a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének premodern, manzárdtetős székházára, a szabadkai Magyar Általános Hitelbank bécsi szecessziós stílusú épületére és a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület székházára.
1922-ben megvalósulhatott első sportlétesítmény-terve, az UTE labdarúgó-stadionja a Megyeri úton. Ez az első magyar létesítmény, amely a “stadion” nevet kapja, és az első ilyen, amely vasbetonból készül. 1929 áprilisában tervpályázatot írt ki a főváros tanácsa egy fedett uszoda elkészítésére, melyen az első és a harmadik díjat is elnyerte. Számtalan strandot és fürdőt tervezett a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda mellett, mely főművének tekinthető.
A háború után az újjáépítésben segített. Sorra hozta rendbe mestere, Alpár Ignác megsérült házait. Az ötvenes években a Mezőgazdasági Tervező Irodában dolgozott.
Utolsó műve a Kelenföldi Hőerőmű művelődési otthona volt 1955-ben. Építészeti munkásságáért Építészeti Aranydiplomával díjazták. 2010-ben poszthumusz Ybl-díjat kapott."

_

Forrás: http://http://napraforgoutca.hu/portfolio/napraforgo-u-17-eredeti-hazszam-19/  (2021.)