A MAGYAR ZSENI, AKI MEGTERVEZTE A VELENCEI BIENNÁLÉ EGYIK LEGSZEBB PAVILONJÁT
A századforduló Európájában egy magyar művész Velencébe álmodta Magyarországot, és ezzel a Velencei Biennálé egyik legkülönlegesebb pavilonját hozta létre.
A boldog békeidők Európája és egy magyar művész világsikere
A századelő mind Magyarországon, mind Európában a „boldog békeidők” időszaka volt. Magyarországon (az Osztrák-Magyar Monarchia részeként) erőteljes fejlődésnek indult az ipar, Budapest például Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa lett. 1896-ban megnyílt a kontinens első villamosüzemű földalattija, a Millenniumi Földalatti Vasút, sorra épültek a csodálatos reprezentatív épületeink, kávéházainkban, kulturális tereinkben pezsgett az élet.
Európában virágzott az irodalom, a szecesszió, a festészet, a zene. Olaszországban sem volt ez másképp (Olaszország a századfordulón Európa egyik kulturálisan kiemelkedő központja volt, amely gazdag művészeti örökségével, a képzőművészetek és az opera virágzásával, valamint Róma, Firenze és Velence történelmi presztízsével meghatározó hatást gyakorolt az európai kulturális életre), olyannyira, hogy 1893-ban Velence városvezetése - a költő, Riccardo Selvatico polgármester kezdeményezésére - elhatározta, hogy létrehoznak egy nemzetközi művészeti kiállítást. Ez annyira jól sikerült, hogy a Velencei Biennálé mára messze nem egy egyszerű kiállítás, hanem a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb kortárs művészeti eseménye lett, mára több mint 90 ország részvételével.
Ebben a lélegző, lüktető, fejlődő századelős Európában volt egy sokoldalú, kiemelkedő tehetségű művészünk, Maróti Géza, aki megbízást kapott a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának megtervezésére 1895-ben. A terv és az épület annyira jól sikerült, hogy a Velencei Biennálé történetének egyik legszebb és legpoétikusabb pavilonja mind a mai napig.
Ki volt Maróti Géza..?
Bródy János Kossuth-díjas zeneszerző dédnagypapája, Maróti Géza a magyar szecesszió egyik legkülönlegesebb alakja volt: szobrász, építész és világutazó művész, aki Budapesten, Velencében, Mexikóban és Detroitban is maradandót alkotott: a magyar szecessziót nemzetközi szintre emelte, miközben budapesti paloták és síremlékek díszítésével is történelmet írt.
Maróti Géza 24 éves, amikor megszületik lánya, Bródy-Maróti Dóra, 49 évesen megszületik unokája, Bródy András, és 66 éves, amikor 1941-ben, munkanélküliként meghal. Dédunokája, Bródy János 1946-os születését már nem éli meg.
31 évesen egyetemi tanár (Kozma Lajost és Kós Károlyt is tanítja szobrászatból), 33 éves, amikor a Velencei Biennálé Magyar Pavilonját átadják; megtervezi többek között a Zeneakadémia homlokzatát és szobrait, a Gresham-palota szobrait, a mexikói színház színes üvegkupoláját, belső berendezését, a kupola fölötti bronz szoborcsoportját, a detroiti Fisher Building bronz- és gránitszobrait, falfestményeit, és még sorolhatnánk, mindeközben milyen érdekes, hogy nevét alig ismerjük.
Hogyan gondolkodott a magyar művész, aki Velencébe álmodta Magyarországot..?
Maróti Géza a velencei Magyar Pavilont nem pusztán épületként, hanem összművészeti, nemzeti reprezentációként fogta fel, ahol a cél egy „Magyarországot sűrítő” művészi élmény megteremtése volt. Gondolkodásának kiindulópontja nem az alaprajzi vagy funkcionális kérdés, hanem az a szándék volt, hogy vizuális benyomásként jelenjen meg Magyarország Velencében. A pavilont ezért a magyar kultúra „látható portréjaként” értelmezte, amelyben a népművészeti motívumok (búzakalász, galamb, stb.) és a szecessziós formanyelv egységbe rendeződik. E szemlélet a századforduló összművészeti (Gesamtkunstwerk) eszményéhez kapcsolódik, amely az építészetet, szobrászatot és iparművészetet egységes műalkotássá olvasztja.
Milyen hírességek jártak az elmúlt több mint 100 évben a Velencei Biennálé leglátogatottabb pavilonjában, a Magyar Pavilonban..?
Számos prominens személy, művész, államfő és kulturális vezető fordult itt meg, a teljesség igénye nélkül a nyitás éveiben pl. az olasz királyi pár (III. Viktor Emánuel és felesége, Elena királyné) többször; aztán Hitler, Mussolini; a II. világháború után Kádár János, Victor Vasarely; a rendszerváltás után Joseph Kosuth, Göncz Árpád, de meglátogatta a pavilonunkat John Lennon özvegye, Yoko Ono, Marina Abramović, Peter Ludwig, Peggy Guggenheim, Vaszary János, Csontváry Kosztka Tivadar, Barcsay Jenő, és nem olyan régen a katari sejk is.
Nyert már Arany Oroszlán díjat magyar művész a Velencei Biennálén..?
Az Arany Oroszlán (Leone d’Oro) a Velencei Biennálé legmagasabb rangú kitüntetése. A Biennálé történetében eddig négy magyar, illetve a Magyar Pavilonban kiállító művész kapott díjat: Ferenczy Károly (1905, festészeti aranyérem), László Fülöp (1907, festészeti aranyérem), Aba Novák Vilmos (1940, a legjobb külföldi festőművész díja), Joseph Kosuth (1993, a Biennálé különdíja) és Andreas Fogarasi (2007, kiemelkedő nemzeti kiállításért járó Arany Oroszlán díj).
Gyere velünk megtekinteni a Velencei Biennálé Magyar Pavilonját, mely a Velencei Biennálé történetének mind a mai napig az egyik legszebb pavilonja.
_
A történet feldolgozásához használt források:
Boros Géza: A Magyar Pavilon a Velencei Biennálén
https://en.wikipedia.org/wiki/Hungarian_pavilion
https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/m/maroti/index.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mar%C3%B3ti_G%C3%A9za
https://bparchiv.hu/leveltari-egyperces-2026-8-maroti-geza/
https://www.kulter.hu/2024/07/boros-geza-magyar-pavilon-velencei-biennale/
https://epiteszforum.hu/egy-hely--a-velencei-biennale-magyar-pavilonja-es-a-giardini-parkja
 Magyarország a kezdetektől, 1895 óta vesz részt a Velencei Biennálén. Az önálló magyar nemzeti pavilon - az olasz és a belga pavilon után - harmadikként épült meg a Biennálé területén. Az 1909-ben átadott szecessziós épületet Maróti Géza építész, szobrász- és iparművész tervezte. |  A bejárat csodálatos eozinmázas kerámiái a több mint 100 éves Zsolnay-gyárban készültek. |  A bejárat csodálatos eozinmázas kerámiái. Maróti Géza tervei alapján a jobb oldalon található népi magyar motívum a búzakalász. Bal oldalon a búzakalász szárának jelképe látható. |
|---|---|---|
 A búzakalász motívum az épület belső terében is megtalálható volt, a következő, belső kapuzati íven is visszaköszönt. |  A bejárat két oldalán, szemmagasságban található mozaikokat Körösfői-Kriesch Aladár tervezte. Körösfői-Kriesch Aladár megemlítésre került már több errearra.org albumban: ő készítette pl. a marosvásárhelyi Kultúrpalota fő homlokzatának mozaikját, a Parlament éttermének, ismertebb nevén a Vadászteremnek a két rövidebb falán látható festményt, de a Zeneakadémia földszintjén és első emeletén található freskókat is. |  Búzakalász motívum a csodálatosan vibráló eozin máz ölelésében. |
 Boros Géza, a Magyar Pavilon kutatójának, "A Magyar Pavilon a Velencei Biennálén" című könyv szerzőjének véleménye szerint a magyar rónák kincsének, a búzakalásznak (bal oldal) szecessziós motívummá emelése valódi hungarikum. Ez az irányvonal hozzájárult Maróti nemzetközi sikeréhez. A nemzeti múltidézés, a népművészethez mint tiszta forráshoz való kapcsolódás, a nemes anyagokkal történt gazdag díszítés együttesen a Magyar Királyság nagyságát voltak hivatottak reprezentálni. |  A II. világháború után hanyatlásnak indult épület sok vizuális értéket vesztett. A pótlás jelei láthatóak, összkép tekintetében mégsem zavaróak. |  Körösfői-Kriesch Aladár tervezte mozaik-részlet. A galamb motívum az emberiség egyik legősibb és leggazdagabb szimbóluma. Elsődlegesen a békét, a reményt, a szeretetet és a tiszta lelket jelképezi. |
 A Velencei Biennálé Magyar Pavilon bejáratának két oldalán Körösfői-Kiersch Aladár tervezte mozaikkép látható. Mindkét esetben a mozaikkockák Budapesten, Róth Miksa üvegfestő és mozaikművész műhelyében készültek. Mutatunk lentebb képaláírást is erről. |  A Magyar Pavilon eozin mázas kapujától balra, a hun-magyar közös múltat felidéző történeti szimbolika jegyében született az Isten kardja című, Róth Miksa által elkészített üvegmozaik. A mozaikot a Gödöllői művésztelep kiválósága, Körösfői-Kiersch Aladár tervezte. Az 1909-ben elkészült mozaikalkotás felett a "Hunok ivadékit máig segítette" felirat olvasható. |  A hun-magyar közös múltat felidéző történeti szimbolika jegyében született az Isten kardja című, Róth Miksa által elkészített üvegmozaik. A mozaikot a Gödöllői művésztelep kiválósága, Körösfői-Kiersch Aladár tervezte. A kardot nyújtó Attila már-már feminin vonásokkal rendelkezik. |
 A hun-magyar közös múltat felidéző, Körösfői-Kiersch Aladár tervezte mozaik másik alakja az ekét toló parasztember, jóval erőteljesebb vonásokkal ábrázolva. |  A hun-magyar közös múltat felidéző, Körösfői-Kiersch Aladár tervezte mozaik aranybetétes írása. |  A főhomlokzaton végigfutó aranyozást üvegpasztából és valódi aranytesszerákból (arany lapkákból) rakták ki. |
 A Velencei Biennálé Magyar Pavilon bejáratának két oldalán mozaikkép látható. Mindkét esetben a mozaikkockák Budapesten, Róth Miksa üvegfestő és mozaikművész műhelyében készültek. Fekete mozaikdarabokra írva, alig észrevehető módon, de felfedezhető Róth Miksa neve, és a Budapest felirat. |  A főhomlokzaton végigfutó aranyozást arany lapkákból rakták ki. Csodálatos, ahogy egy-egy elemen, aktuális fényviszonytól függően hol erősebben, hol tompábban, de ragyog a lapka. A Velencei Biennálé központi részén található pavilont mindenki észreveszi. |  A kapuzaton látható eozin mázas búzakalász motívum visszaköszön a homlokzaton is, melyet az épületet beszövő aranylapka csíkja emel ki, vagy éppen tompít el, ki hogyan nézi/látja. |
 A főhomlokzaton végigfutó aranyozást arany lapkákból rakták ki. Csodálatos, ahogy egy-egy elemen erősebben, tompábban, de ragyog a lapka. A Velencei Biennálé központi részén található pavilont mindenki észreveszi. |  Memento: Az épület 1909-re épült fel, prof. Maróti Géza tervei alapján. A II. világháborút követően a pavilon felújítása, átalakítása 1958-ban Benkhard Ágost építész tervei alapján valósult meg. Az átépítés során a beomlott magas tetőt lebontották, a mozaikokat és az ablakokat befalazták, a bejárat ornamenseit levakolták, a kis kabinettermekből álló kiállítótereket pedig teljesen átalakították. És még így is csodálatos az épület. |  A Magyar Pavilon eozin mázas kapujától jobbra Aquilea ostromát felidéző üvegmozaik látható. A mozaikot a Gödöllői művésztelep kiválósága, Körösfői-Kiersch Aladár tervezte, a mozaikok gyártása pedig Róth Miksa budapesti műhelyében történt. |
 Aquileja ostromának története alapján Attila hun nagykirály (ő látható a mozaikon) 452-ben indított hadjáratot Itália ellen, amelynek első állomásaként hónapokig sikertelenül ostromolta a kiválóan védett Aquileiát. (Folytatás következő képkocka.) |  (Történet eleje az előző képkockán.) A legenda szerint a várost elhagyó gólyák látványa (nem volt már semmilyen táplálék) győzte meg a csüggedő hun vezért arról, hogy a védelem meggyengült, így folytatta a harcot. A hunok végül egy csellel áttörték a falakat, a várost porig rombolták, lakosságát pedig lemészárolták vagy rabszolgaságba hurcolták. (Folytatás következő képkockán.) |  (Előzmény az előző képkockán.) A túlélők a közeli mocsarakba és szigetekre menekültek a pusztítás elől, ezzel fektetve le a későbbi Velence alapjait. Tehát ezek alapján Attilának, a hun királynak köszönhető, hogy létrejött Velence. |
 A Magyar Pavilon kapuzata Magyarország felirattal, és a hármas halom motívummal mind a kövezetben, mind az eozin mázban. A magyar címerben látható három domb (hármashalom) eredetileg a Kálvária-domb stilizált ábrázolása volt. A heraldikai hagyomány és a szimbolika szerint a történelmi Magyarország három legfontosabb hegycsoportját, a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát jelképezik. A középső dombon áll az apostoli kettőskereszt (itt ez a kövezetanyagban látható). |  A Magyar Pavilon front részlete "magyarok - tenger - városába" felirattal, és a visszaköszönő hármas halom motívummal. |  A Velencei Biennálé Magyar Pavilonja a központi részen helyezkedik el. A Giardini-csatorna hídján átkelve látható a Magyar Pavilon jellegzetes Zsolnay-gyár készítette tetőcserepének tükröződése. A Velencei Biennálé buja fás-parkos területre épült, és mind a mai napig nagy hangsúlyt fektetnek a biodiverzitásra és az ökológiai lábnyom csökkentésére. A Magyar Pavilon oldalai és hátulja is zölddel futtatott. A kupolát és ezt a környezetközeli gondolkodást láthatja a csatorna felől érkező látogató. |
 A Magyar Pavilon hátsó és oldalsó falait vadszőlő és borostyán futja be. Az épület mázas tetőcserepei - ahogy a fotóalbum elején látható eozinmázas a bejárat kerámiái is - a Zsolnay-gyárban készültek. |  A Magyar Pavilon hátsó és oldalsó falait befutja a vadszőlő és a borostyán. Ezen háttérből emelkedik ki egy, az ötvenes években felállított oszlop, amelyen a ma már nem látható mozaikok másolatai láthatóak. Az oszlop négy oldalán két történelmi személy (Kupa vezér és Szent Imre herceg), és két művész (Balassi Bálint és Kolozsvári György) neve és alakja látható. |  Maróti Géza, a Biennálé Magyar Pavilonjának tervezője nem csak az eozinmázas kapu két oldalára szánt mozaikkockás megjelenést, hanem az épület oldalaira is. A mozaikok fel is kerültek, azonban a II. világháborús állagromlást követően költséghatékonyság okából azok elfalazásra kerültek. Ahhoz, hogy Maróti összkoncepciója kevésbé vesszen el, egy oszlopfőn jelenítették meg Balassi Bálint, Szent Imre herceg, Kupa vezér és Kolozsvári György mozaikját. |
 A Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának "rejtett kincseit" a pavilonról legtöbbet tudó, a pavilon történetét leginkább ismerő Boros Géza művészettörténész mutatta meg. A vadszőlő rejtekében, az épület egy eldugottabb részén, az előző képkockáknál említett oszlopfőn látható Kolozsvári György mozaikjának eredeti mozaikjának részlete. |
