AZ EISELE-VILLA A BUDAPESTI SZECESSZIÓ IGAZI REMEKMŰVE, AMELY A SZÁZADELŐS ELIT ÍZLÉSÉT ÉS ÉPÍTÉSZETI BRAVÚRJÁT TÜKRÖZI
Amikor belépsz a Városligethez közel eső Benczúr utca 46. szám alatti villa kapuján, valami megfoghatatlan érzés költözik beléd: a századforduló nagypolgári miliője, a gyáripar és a családi melegség halk, mégis magabiztos elegye. Az Eisele-villa nem kizárólag egy kívülről szecessziós, belülről historizáló stílusú épület, az Eisele-villa sorsok, ambíciók és családi történelem egykori színtere is.
Lássuk, kik voltak Eisele-ék.
Eisele Vilmos nem csupán gyárvezető, hanem egy nagypolgári iparos-gyáros réteg aktív tagja volt a mai XIII. kerületi Váci úton található saját gyárral, alkalmazottakkal, műszaki kapcsolatokkal, szakmai, testületi tagságokkal. Századelőn a vasúti és nagyvárosi infrastruktúra, a közmű és ipar fejlődése, az alakuló városok hatalmas keresletet generáltak: szűkség volt gőzkazánokra, központi fűtési rendszerekre többek között gyárak, középületek, bérházak, a Magyar Állami Vasút számára. (Az ezen a területen rejlő piaci rést Eisele Vilmos édesapja, Eisele József fedezte fel, ő alapította és futtatta fel az említett kazángyárat.)
Eisele Vilmos felesége, Kilián Mária egy felvidéki könyvkiadó-kereskedő családból érkezett, és hamarost’ be is illeszkedett a budapesti polgári kulturális elitbe. A két út találkozott, egyesült, és megszületett Eisele Tibor (~1896-1934), Eisele Márta (?-1957 emigráció Brazíliába?), és a kicsi Eisele Mária (?-1971 Budapest). Mindezen tényekkel egyetemben beindultak a fészekrakó ösztönök is, így született meg az Eisele-villa.
Mit lehet tudni erről a csodálatos századfordulós, kívülről szecessziós, belülről historizáló stílusú lélegzetelállító épületről..?
A Városliget a millenniumi rendezvények időszakának köszönhetően területrendezésen esett át, így az a nagypolgári elit (gyárosok, ügyvédek, orvosok, kereskedők) előszeretettel vásároltak Városliget-közeli telkeket, villaépítési céllal. Így tettek Elisele-ék is: 1908 körül a feleség, Kilián Mária nevére megvették a mai Benczúr utca 46 hosszúkás telkét. A Mária és Vilmos villája 1910-re készült el Hoepfner Guido és Györgyi Géza tervei alapján. Ebben az évben a család be is költözött. A nem messze található, Lechner Ödön tervezte csodálatos Sipeki-villához hasonlóan a nem kevésbé csodálatos Eisele-villa nem csak egy otthonos, családi ház volt, hanem társadalmi tér is vendég-estekkel, szakmai találkozókkal, kulturális eseményekkel.
Fotóink által megmutatjuk Nektek az épületet, ami alapvetően egy társadalomtörténeti tükör: láthatjuk benne az Eisele-család történetén keresztül a dualizmus gyarapodását, a világháborúk közötti polgári erőt, majd egy hosszabb elhanyagolt időszak után ezen épített örökségünk újjáéledő csodáját.
_
Forrás:
https://www.kerteszintezet.hu/
Szabó Tamás programigazgató – Kertész Imre Intézet
 Az Eisele-villa kívülről. A villa a budapesti szecesszió igazi remekműve, amely a századelős elit ízlését és építészeti bravúrját tükrözi. |  A fenti fotón látható földszinti terasz ívén alig észrevehető, mégis erőteljes, hangulatot növelő elem a terasz oldalára épített szökőkút. Ebből egy részletet mutatunk most meg. |  A Eisele-villa egy szűk telekre épült. Az épület oldalai a kerítésen kívülről ezért nem láthatók, de csodálatos megoldásokkal találkozhatunk itt is. A fotón a télikert hatalmas ablakai láthatóak, ahova nem csak az épületen belülről, hanem egy másik szökőkutas teraszon keresztül is be lehet jutni. |
|---|---|---|
 A villa dúskál a szökőkutakban. A télikertbe vezető terasz egyik falán látható szökőkút nem csupán egy egyszerű kertdekoráció, hanem egy figyelemfelkeltő művészeti alkotás, amely különleges helyet foglal el az Eisele-villa esztétikai kontextusában. A szökőkút középpontjában gyermekek láthatóak, akik nyulak társaságában jelennek meg. A gyermekek és nyulak szimbólumai a szabadidő, a természet és a családi harmónia értékeinek. A szökőkút jól illeszkedik a szecesszió kedvelt organikus formáiba. |  A Eisele-villa a budapesti szecesszió igazi remekműve, amely a századelős elit ízlését és építészeti bravúrját tükrözi (szecesszió-részlet). |  A Eisele-villa a budapesti szecesszió igazi remekműve, amely a századelős elit ízlését és építészeti bravúrját tükrözi. Az épület adott pontján premodern stílus is megjelenik, egységet alkotva az alap stíluselemmel (premodern részletek). |
 A Eisele-villa a budapesti szecesszió igazi remekműve, amely a századelős elit ízlését és építészeti bravúrját tükrözi. Az épület adott pontján premodern stílus is megjelenik, egységet alkotva az alap stíluselemmel (premodern részletek). |  A kisegítő személyzetnek az épület hátsó, letisztultabb formavilágú fertálya felől volt bejárata. Az épület ezen pontján is megjelenik a szökőkút. |  Az Eisele-villa főbejárata a Benczúr utca felől nyílik. Ez a lépcsőház is csodálatosan megtervezett, hát még az épület halljából az emelet felé vezető lépcsőház (erről lentebb). |
 Az Eisele-villa főbejáratának lépcsőházából a tágas fogadótérbe érkezünk, mint ahogy anno a családtagok és a hozzájuk érkező vendégek is. Elképzeljük, ahogy a tágas fogadótérben a komornyikok leveszik a családtagokról a kabátot, vagy ahogy a fogadótérben a családtagok várják az érkező vendégeket. Az Eisele-villa nem csak egy otthonos családi ház volt, hanem társadalmi tér is vendég-estekkel, szakmai találkozókkal, kulturális eseményekkel. |  Az Eisele-villa főbejáratának tágas fogadóteréből a hallba/bálterembe érkezünk. Az Eisele-villa hallja az épület egyik legimpozánsabb és legjelentősebb belső területe, amely a villa szecessziós stílusának szerves részét képezi. A hall, mint központi helyiség, nemcsak funkcionális, hanem művészeti szempontból is meghatározó szerepet játszik. Az egyik legkiemelkedőbb jellemzője a gazdag fa díszítés, amely a tér szinte minden elemét átitatja. |  Az Eisele-villa halljában a fa hangsúlyos szerepet kapott. Az egész térben finom, precízen megmunkált fa díszítések találhatóak, amelyek az egyes bútorokban, falpanelekben, mennyezeti elemekben, ajtókban, ajtókeretekben is megjelennek. |
 A fa a szecesszióban nemcsak anyag, hanem a természet közelségét, az organikus formák tiszteletét is kifejezi. Az Eisele-villa halljában található fa díszítések a szecessziós művészet filozófiáját tükrözik. |  Az Eisele-villa halljának egyik hangsúlyos eleme a lépcsősort indító csavart faoszlop, mely egy korinthoszi elemmel zárul. A korinthoszi elemen Zsolnay eozin mázas gömb található.(Érdekesség, hogy ugyanilyen Zsolnay eozin mázas gömbök a Zeneakadémia lépcsősorának fordulóiban is megtalálhatóak.) |  Az Eisele-villa halljának másik hangsúlyos eleme a díszkandalló, melyen felfedezhető az Eisele család monogramja. |
 Az Eisele-villa halljának díszkandallója, melyen csodálatosan faragott oroszlánok láthatóak. Nem nehéz elképzelni, ahogy egy téli estén a gyárigazgató Vilmos hazatér, és a begyújtott kandalló mellett levezetésként napilapot olvas. De nem nehéz elképzelni az illusztris vendégeket sem ebbe a hallba, ahogy a meghívóban szereplő dress-code megjelölésű szmokingban, estélyi ruhában egy pezsgővel a kezükben állnak és "csit-csetelnek". |  A fa a szecesszióban nemcsak anyag, hanem a természet közelségét, az organikus formák tiszteletét is kifejezi. Az Eisele-villa halljában található fa díszítések a szecessziós művészet filozófiáját tükrözik. |  A fotón az Eisele-villa hallrészlete (csodálatosan megmunkált ajtó, és a család intim szférájába felvezető díszlépcső-részlet) látható. |
 A család intim szférájába felvezető díszlépcsőnek nem csak a hall felőli, hanem a rejtettebb oldala is megmunkált. |  A család intim szférájába felvezető díszlépcső-részlet. Itt mentek fel a nap végén fáradtan, és itt jöttek le reggel sietősen a családtagok. |  A díszlépcső emeleti lezárása. |
 Az Eisele-villa ma a Kertész Imre Intézetnek ad otthont. Kis stílusugrással, de erről méltóképpen emlékezik az Intézet: a fotón az irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre Török utcai szobájának leképezése látható. A tárgyak nem eredetiek, viszont pontosan így, ugyanilyen tárgyak között élt Kertész Imre (ugyanezen könyvek voltak nála, ugyanilyen írógéppel írt, stb.) |  Az Eisele-villa emeleti szintje. Itt kaptak helyet Vilmos és Mária, valamint a gyermekek, Tibor, Márta és a kis Mária hálószobái (jobbra be az ajtón, az utcafront felé). |  Az Eisele-villa télikertje a villa belső terének egyik különleges és varázslatos része, amely az épület szecessziós stílusát és a természet közelségét is tükrözi. A télikert, mint egyfajta átmeneti tér a szabad és zárt helyiségek között, nem csupán egy kert, hanem egy benti kert, amely lehetővé teszi a növények, virágok és természetes elemek élvezetét egész évben. A télikert hatalmas üveg ajtajával nyaranként egybenyitható az épület oldalában található terasz. |
 Az Eisele-villa télikertjének ablak részlete. |  Az Eisele-villa télikertjének falikútja, csodálatos keretezéssel. Az aranyozott négyzetek a villa bejárati lépcsősoránál is visszaköszönnek. |  Az Eisele-villa télikert ajtajának eredeti kilincse. |
 Az Eisele-villa halljából/bálterméből egy csodálatos díszítésű ajtó vezet a villa szalonjába. Fogadásokkor szalonként, a családi élet működtetésekor ebédlőként üzemelt a helyiség. |  Az Eisele-villa szalonjában (mint a halljában) kiemelt ponton díszkandalló található, melyet könyvespolcok vesznek körül, utalva a ház úrnőjének származására (Eisele Vilmos felesége, Kilián Mária egy felvidéki könyvkiadó-kereskedő családból érkezett, és hamarost’ be is illeszkedett a budapesti polgári kulturális elitbe). A modernkori rejtett étel-lift a fotó bal oldalán látható fa-díszítés mögött található. |  Az Eisele-villa szalonjának oldalfali érdekessége a rozetta-díszek. Ugyanúgy Zsolnay eozin mázas díszek, mint a hallban látható Zsolnay eozin mázas gömb. |
 Az Eisele-villa szalonjának mennyezete egy neobarokk gipszstukkókkal díszített dongaboltozat. Ez azért is különleges, mert ez egy újabb neobarokk stílus az épületen belül, a historizáló témakörön belül. |  Az Eisele-villa harmadik díszkandalló szintén a földszinten található. Míg a hall kandallója középkori hangulatot, a szalon kandallója századelős hangulatot, ezen dolgozószoba kandallója román kori hangulatot idéz. Az épületen belüli sok stílusjegy mutatja a historizáló gondolkodást, melynek nehézsége, hogy bár több létező stílusjegyet használ, ezeket egységes arculattá kellett formálnia a tervezőnek. |  Az Eisele-villa földszinti dolgozószobájának ajtaja szimbolikával bír: szabadkőműves páholy egy jellegzetes arculati eleme köszön vissza az ajtószárnyon. Hogy Eisele Vilmos szabadkőműves volt-e, egyértelműen nem tudható, de egy ilyen pentagramma-szimbolika sok esetben mindent megmagyaráz. |
 Az Eisele-villa földszinti tárgyalószobája. Az ablakot körbevevő faberakás egyfajta könyvespolc/könyvszekrény is, mely ahogy a szalonban, itt is a feleség, Mária könyvkiadó-kereskedő családi múltjára utal vissza. |  Az Eisele-villa földszinti tárgyalószobája barokkos mennyezeti megjelenítéssel. |  Az Eisele-villa emeleti szintjének hatalmas erkélye, ahonnan látszik a sok-sok zölddel megáldott Benczúr utca. Innen öt perc sétányira van a Városliget. A Városliget a millenniumi rendezvények időszakának köszönhetően területrendezésen esett át, így a nagypolgári elit (gyárosok, ügyvédek, orvosok, kereskedők) előszeretettel vásárolt Városliget-közeli telkeket, villaépítési céllal. Így tett az Eisele család is. |
 Az Eisele-villa emeleti szintjének hatalmas erkélyéről felfelé: a villa homlokzata magáért beszél. |
