top of page

CSEPEL MŰVEK MÁLLADOZÓ POMPÁJA

Az egykori „konzervgyártó”, Weiss Manfréd már az 1880-as években tudott valamit, mert gyára, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek (a köznyelvben Csepel Művek) már ekkor elkezdett lőszereket gyártani, és a XX. század első felének kiemelkedő magyar nagyüzeme az I. világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb hadiüzemévé nőtte ki magát. A fő megrendelő a hadsereg volt, ekkor 30000-ren is dolgoztak a gyár területén. Háború után a gyár átállt kerékpár, szerszámgépek, varrógépek, autók, repülők, csövek gyártására, így a dolgozói létszám 6000 főre apadt. A II. világháború közeledtével újra nekilendülhettek az akkori HR szakemberek, a gyárba hirtelen 9000 dolgozót kellett felvenni, így a 6000 fős létszám újra megugrott 15000-re. Ekkor, azaz a II. világháború során harckocsikat, terepjárókat, repülőgép motorokat gyártottak. A II. világháború során a gyárterület nagy károkat szenvedett, sőt, 1944-ben Weiss Manfrédet és családját a németek le is tartóztatták.

Az 1950-es években a gyár nemzeti vállalat lett, ekkortájt kezdték a helyiek a gyárat Csepel Műveknek nevezni. Az 1990-es években a terület felaprózódott, 200 körüli cégnek van itt bérleménye, vagy lett saját tulajdona. A terület olyan, mint egy patchwork-világ: van felújított, omladozó, de rózsaszín és rozsdaszínű része is. Mi most urbex (rozsda) területekre, málladozó "pompába" invitálunk titeket, eső után.

A területen hatalmas, csak a hossza majd 2,5 km.

A Csepel Művek bejáratán belül utcatáblák, sőt, a nagyvilággal összekötő még most is működő vágányhálózata, valamint I. világháború ideje alatt a dolgozók számára építtetett, máig fennmaradt bunkerei is vannak a területnek.

Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
Csepel Művek urbex
bottom of page