top of page
BABITS NYÁRI LAKJA ESZTERGOMBAN
Az esztergomi Előhegyen Babits Mihály barátai javaslatára 1920-ban megvett egy présházat. A vásárláshoz szükséges összeghez úgy jutott hozzá, hogy egy Dante-fordítás után kapott pénzt megforgatott a tőzsdén. A présház mind a mai napig őrzi a régi hangulatot, Babits és Török Sophie tárgyaival gazdagítva. A szinteltolásos présház üveges verandáján nem egy Babits-vers született, itt írta többek között Babits a Dal az esztergomi bazilikáról-t (a verandáról premier plan-ban mutogatja magát az Esztergomi Bazilika) és a középiskolákban kötelező olvasmányt, a Jónás könyvét, de nyaranta itt szekesztette a Nyugat című folyóiratot is.
1924 és 1941 között Babits Mihály és Török Sophie minden évben tavasszal felsétáltak ide a kis eldugott szerelmi fészkükbe, és őszig le sem mentek innen.
Ez idő alatt igen sok akkori kortárs művészt és gondolkodót láttak vendégül, erről a ház bejáratának autogram-fala is tanúskodik többek közöt Szerb Antal, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc dedikációi által..
Különleges ez a békesziget hegy.. Csendes menedék, a lélek feltöltődésének helye, az alkotás táptalaja és a szerelem otthona.
 Az esztergomi Előhegyen áll a magyar irodalomtörténet egyik ikonikus emlékhelye, Babits Mihály nyári lakja. A házat 1924-ben vásárolta meg Babits Mihály és Török Sophie, és ezt követően tizenhét éven át tavasztól őszig itt töltötték idejük egy részét. A ház egyszerre volt menedék, alkotóhely és a korszak irodalmi életének egyik fontos találkozópontja. |  A nyári lak különlegessége az autogramfal, amely a Nyugat nemzedékének szinte kézzel fogható névjegyzékévé vált. A történet egy tréfás gesztussal kezdődött: Einczinger Ferenc puha szénnel felírta nevét a falra, jelezve, hogy járt a házban. Babitsnak és Török Sophie-nak megtetszett az ötlet, így hamarosan szokássá vált, hogy vendégeik a dolgozószoba és a veranda falán hagyják kézjegyüket. |  Az autogramfal a XX. sz. első felének magyar irodalmi és művészeti életét őrzi. A falon többek között Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond neve olvasható. A fiatalabb nemzedék képviselői közül Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és Zelk Zoltán is megfordultak a házban. A vendégek között nemcsak írók és költők, hanem képzőművészek, zenészek és színészek is voltak. |
|---|---|---|
 Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Ortutay Gyula és Móricz Zsigmond aláírásai egymás mellett. |  Kosztolányi Dezső kézjegye Babitsék esztergomi nyári lakának autogramfalán. Az aláírás egy ma is látható nyom abból a szoros irodalmi és baráti körből, amelyhez nyári lak tulajdonosai, Babits MIhály és Török Sophie a két világháború közötti időszakban kapcsolódott. |  Szerb Antal aláírása az esztergomi Babits-villa falán. |
 Illyés Gyula aláírása a Babits-villa autogramfalán. |  A falon olvasható sorokat maga Babits Mihály írta. A költő az esztergomi nyári lakból elé táruló panorámát és a városhoz fűződő bensőséges kapcsolatát is megörökítette a ház falain, így az épület nemcsak az irodalmi emlékezet, hanem Babits személyes Esztergom-képének is őrzője. |  A nyári lak egyik legnagyobb élménye a Dunára és az esztergomi Bazilikára nyíló panoráma. A hegyoldalról feltáruló látvány egyszerre kapcsolja össze az alkotóhelyet a várossal és a tájjal, amely Babits és Török Sophie esztergomi éveinek meghatározó része lett. |
 Babitsék nyári lakja eredetileg egyetlen szobából és egy konyhából álló, egyszerű, földszintes présház volt, amely 1920-ban épült. A kis ház hamar szűkösnek bizonyult, ezért Babitsék szinteltolásokkal évről évre hozzátoldottak valamit az épülethez. A bejárattól balra Török Sophie szobájának ablaka látható. Jobbra, a barna üveges veranda a Dunára és a Bazilikára néző, világos tér Babits tavaszi és őszi alkotóhelyévé vált. Nyáron a belső, hűvös dolgozószobában alkotott. |  Az üvegezett veranda ma is magával ragadó tér. Hatalmas ablakain át fény árad a szobába, miközben a tágas helyiségben ott bujkál valami a régi nyarak nyugalmából. Könnyű elképzelni, ahogy itt teltek a napok: beszélgetéssel, munkával, a táj szemlélésével. |  Érthető, hogy miért születhetett meg ezen a verandán többek között a Dal az esztergomi Bazilikáról című vers. A költő szeme előtt ott magasodott a város és a Bazilika, a mindennapok ismerős, mégis újra meg újra megcsodálható látványa. A táj itt nem puszta háttér: a költészet részévé válik. |
 A verandáról Esztergom egy másik arca tárul fel: a Szent Anna-plébániatemplom és környezetének látványa. A ház magaslati helyzete különleges kapcsolatot teremtett Babitsék és a város között: a mindennapi élet apró részletei innen egy tágasabb panorámába rendeződnek. |  A verandáról a Duna és a Mária Valéria híd is látható, amely Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal köti össze. A folyó, a híd és a távolban elnyúló táj olyan látványt alkotnak, amelyben egyszerre van jelen a határtalanság és a helyhez kötődés. |  A házba belépve rögtön a tágas konyhába érkezünk. A megmaradt részletek között mintha egy pillanatra megállna az idő: a századforduló hangulata nem díszletként, hanem az épület anyagaiban, tárgyaiban és apró nyomaiban köszön vissza. |
 A konyhában található kályha részlete, amely túlélte az évtizedeket. Az ilyen tárgyakban talán éppen az a legszebb, hogy nem akarnak többet mutatni annál, amik: egykor a mindennapok részei voltak, ma pedig a ház történetének csendes őrzői. |  Egy apró papírdarab a konyhában, rajta a felirat: „Szavatolt tiszta zsemlyemorzsa. Készíti: Einczinger Sándor sütőháza. Esztergom, Vörösmarty utca 1. Alapítva: 1735.” Egy hétköznapi csomagolás töredéke, amely egy régi város mindennapjaiba enged bepillantást. A történelem nem csak nagy eseményekben, hanem egy ilyen megőrzött darabban is velünk marad. |  Az eredeti villanykapcsoló apró részlet, mégis közel hozza a ház egykori mindennapjait. Egy mozdulat, egy felkapcsolt lámpa, és máris könnyebb elképzelni azokat az estéket, amikor a nyári lak szobáiban még dolgoztak, olvastak vagy beszélgettek. |
 Babits Mihály dolgozószobája. Az a hely, ahol a mindennapi csend és az alkotás egymásba fonódott. |  „Non ebur neque aureum”: azaz „Sem elefántcsont, sem arany mennyezet nem ragyog a házamban.” A felirat Horatius egyik ódájának gondolatát idézi, és különös hangulatot ad a szobának. Mintha Babits egyetlen mondattal jelezné: az érték nem a pompa, hanem az itt megszülető gondolatok és versek világában rejlik. |  Egy költő/író dolgozószobájának különleges kelléke az írógép. |
 Egy szoba hangulatát nem mindig a nagy egész, hanem a részletek adják meg. Tárgyak, fények, művészet: egymás mellett őrzik egykori lakóik ízlését, életét és jelenlétének emlékét. |  Babits Mihály hálószobája, ahonnan a dolgozószoba is nyílik. Az egymáshoz kapcsolódó terek közelebb hozzák a költő mindennapjait: a pihenés és az alkotás helyszínei itt szinte egyetlen otthoni világgá állnak össze. |  A hálószobában megmaradt tárgyak közelről. Egy-egy apró részlet segít abban, hogy ne csupán múzeumi térként tekintsünk a szobára, hanem egykori otthonként is, amelyben a hétköznapoknak saját rendjük és hangulatuk volt. |
 Babits Mihály eredeti komódjának részlete. A bútor felületén az idő nemcsak nyomot hagyott, hanem történetet is: egy használatban lévő tárgyból emlék lett, amely ma a költő személyes teréhez kapcsolja a látogatót. |  Babits Mihály hálószobájában található eredeti karosszék részlete. |  A hálószoba eredeti bútorzatának részlete. A régi tárgyak együttese nemcsak egy korszak lakáskultúráját mutatja meg, hanem azt a személyes környezetet is, amelyben Babits és Török Sophie esztergomi évei teltek. |
 A korszak szokásaihoz igazodva Babits Mihály és Török Sophie külön hálószobában aludtak. Babits szobája és dolgozószobája a konyhától jobbra, Török Sophie hálószobája pedig balra található. Sophie szobájához egy izgalmas, zegzugos lépcsősor vezet fel a konyhából: mintha egy külön kis világba lépnénk be. |  Török Sophie szenvedélyesen fotózott, saját nézőpontjából örökítette meg a körülötte lévő világot. Az esztergomi nyári lakról és az ott töltött évekről fennmaradt fényképek jelentős része is az ő munkája. Saját fotóalbuma közel ötszáz, nagyrészt általa készített felvételt, üveg- és síknegatívot őriz. Képein keresztül nemcsak Babits és közös életük pillanatai, hanem a nyári lak mindennapjai, az ő és vendégeik különleges világa is megelevenedik. |  Egy petróleumlámpa, a háttérben elmosódó képkeretek, Török Sophie fényképeivel. A szoba részletei különös, álomszerű hangulatot teremtenek. |
 A lépcsősor korlátjának részlete, még az eredeti festéssel. |  Egy tárgy, egy felület, egy megőrzött részlet: amikor egy apróságon keresztül érezzük meg az egykori otthon jelenlétét. |  A régi tárgyak együttese a villa személyes hangulatát őrzi. Olyan részletek ezek, amelyek mellett talán észrevétlenül haladnánk el, mégis egy egész korszak történetét hordozzák. |
 Korabeli rádió, Török Sophie fotói között. |  Török Sophie eredeti komódjának részlete, rajta Assisi Szent Ferenc ráfestett alakja. A személyes tárgy és a rákerült kép együtt különleges emléket őriz: egy bútordarab, amely nemcsak használati tárgyként, hanem egyéni ízlés és hitvilág lenyomataként is megmaradt. |  Egy kukker Török Sophie hálószobájának részletei között. Apró, személyes tárgy, amely felidézi a korabeli mindennapok világát. |
Kukkants be más híres ember szerelmi fészkébe is:
Szegedy Róza És Kisfaludy Sándor badacsonyi otthona:
Ady és Csinszka szerelmi fészke:
Itt éltek békességben Róth Miksa és felesége
A villa, ami egy szerelmi gyilkosság helyszíne volt:
Babits és Török Sophie csodás kilátással bíró nyári lakja Esztergomban:
Jókai és Laborfalvi Róza szerelmi fészke:
A nőfaló Liszt Ferenc intim szférája. Itt vajon jártak titkos szeretők..?
Az ünnepelt Blaha Lujza balatonfüredi villája
Innen indult Tolnay Klári, a híres színésznő:
bottom of page