A kortársak a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt a XIX. század második felének legszebb kastélyai közé sorolták. A kastély nem csoda, hogy ilyen szép lett, hisz az építtetők, gróf Wenckheim Krisztina és gróf Wenckheim Frigyes az akkori - és méltán ma is - az egyik legnagyobb tervezőt, Ybl Miklóst kérték fel elképzeléseik megvalósítására. A 365 ablakos, 52 szobás, 12 bejáratos és 4 épületrészre osztott, egyedi víztechnikával ellátott kastély (egy gőzgép a toronyba pumpálta fel a vizet, és onnan került a csővezetékbe, amely a kastély szobáit, valamint a parkot és az istállót is ellátta vízzel) szerelemkastéllyá lett. Több szempontból is. A korra nem jellemző módon szerelemházasság köttetett (mai fejjel milyen érdekes, hogy unokatestvérek tudnak egymással szerelembe esni), a kastély szerelmi boldogságban építtetett 1875 és 1879 között, a kastély falai között hét gyermek született és nevelkedett boldogságban. Sejtelmes időjárású fotók kontra rózsaszín idill, mondhatni. 1893-ban I. Ferenc József császár és király is látogatást tett itt.

No, de mit lehet tudni a Weinckheim névről, a családról..? Elképesztő nagy földterületekkel bírtak, az alapokat gróf Wenckheim Krisztina édesapja, Wenckheim József Antal fektette le, aki az ország leggazdagabb főurainak egyike volt (az 1883. december 3-i Vasárnapi újság így jellemezte őt: „hatvanezer hold legjobb minőségű föld ura”). Gróf Wenckheim Krisztina is szerelmi házasságban fogant, viszont az ő gyermekkora kevésbé volt felemelő, 4 hónapos volt, amikor elvesztette édesanyját, rá három évre pedig édesapja, Wenckheim József Antal - elmondások szerint szerelmi bánatában - édesanyja után ment. Krisztina egykeként megörökölte a busás vagyont, így lett ő az ország leggazdagabb árvája (tehát nem Frigyes, hanem Krisztina rendelkezett igazán nagy tőkével). Krisztina ügyes kézzel bánt a vagyonával, a földterületekkel, mindemellett azon is munkálkodott, hogy hátrányos helyzetű embereken segítsen. Esküvője alkalmával 100 000 Ft-ot adományozott a gyulai árvaház megépítésére (az árvaház épülete is Ybl alkotás, 1910. március 18–21. között az épületben pár napot József Attila is eltöltött), a gyulai főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre, de területet is adományozott, a Szent Imre telepet Újkígyós (ma Szabadkígyós) községnek, sőt nőegyletet is elnökölt, 45 évig.

Bár a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban is volt fogadószalon és bálok megrendezésére alkalmas terem, a család társasági élete dominánsan a fővároshoz kötődött, azon belül is a mai Szabó Ervin Könyvtár épületéhez, gondoltad volna..? Ugyanis 1887-ben Krisztina és Frigyes megépíttette ezt az impozáns épületet is, melyet Wenckheim-palotának neveztek el.