Szendrey Júlia relatív jómódú családba született, hisz apja, Szendrey Ignác a Festetics család Keszthely külterületén található majorságának gazdatisztje (mai nyelven ügyvezetője) volt. A gazdatiszteknek járt gazdaház-rész, itt született Szendrey Júlia, a Festetics birtokon (kicsi a világ).

Szendrey Júliát taníttatták, tanult is, mert szerette, majd szerelmes lett Valakibe. Belé is szerelmes lett a Valaki, egészen pontosan Petőfi Sándor, szóval Szendrey Júlia csodanő első körben csodaszép versek ihletője. Másodkörben önmegvalósító: frankón felvette a nadrágot, rágyújtott a cigire, lefordította az Andersen meséket, novellákat és verseket írt. Harmadrészt pedig Petőfi halálát követően egy Horvát Árpád nevezetű szadista felesége (Horvát Árpád gálánsan felajánlotta, hogy feleségül veszi Petőfi halála után özvegyen maradt Júliát): 18 évig.

Egy hibát követett el Júlia, és az mind a mai napig a pecsétje (hisz az akkori nagyok: Jókai, Ady, és különböző mainstream újságok lehúzták emiatt). Az elképesztő nagy hibája Júliának az volt, hogy Petőfi halált követően, az egy éves gyász letöltése előtt pár hónappal ment feleségül Horvát Árpádhoz. (Oh.) No de miért tette ezt..? Mert nem volt más választása. Családja elfordult tőle  – nem tetszett anno Szendrey Ignácnak, hogy egy névtelen Petőfi Sándorhoz ment hozzá – , pénze nem volt, és az egy éves, Petőfivel közös gyermeküket is fel kellett nevelnie Szendrey Júliának.

No, hát ez a tanult, értelmiségi, emancipált, kokárdát varró, Petőfit támogató, világhírű szerelmes verseket ihlető hölgyemény a szadista Horvát Árpád mellett méhnyakrákos lett, elvált 18 év után (ajjaj, újabb korabeli hiba), majd keserves kínok között halt meg alig 38 évesen.

Azt mondják a Szendrey kutatók, hogy méltatlanul kezelt és margóra tett nő volt, és most kezd a kultusza helyreállni. Helyes.