Keresés
  • ERRE-ARRA fotós ajánló

LENYOMTUK PÁR BUDAPESTI SZÁZADELŐS HÁZ KAPUJÁNAK KILINCSÉT, HOGY BELÉPVE CSODÁKAT MUTATHASSUNK

Frissítve: feb 22

Ha kilépsz az otthonod/munkahelyed kapuján, milyen színű házak vesznek körbe..? Van-e rajta dísz, díszítés, adott esetben címer (divatos nyelven logó, mely megkülönbözteti a házat építtető családot, a család felépített tevékenységi köreit a többi családétól)..? És ha van, mit ábrázol..? Halad-e tovább a szemed a homlokzaton..? Elindul-e a fantáziád: mit szeretett volna kommunikálni az épületre felhúzott díszítéssel, díszítésekkel, logóval, arculati elemekkel a ház tulajdonosa..? (Mert szeretett volna.)

Aztán lenyomod-e a ház kapujának kilincsét..? Belépsz-e a ház udvarára..? Elgondolkodsz-e, melyik lakásban, mely ablakok mögött lakhatott a házépítő tulajdonos..? Hogy élhetett..? (Volt-e boldog, volt-e ideges. – Nyilván.) A lecsó, vagy a pacalpörkölt illata terjengett a századelős konyhákban, aztán az udvaron többször..? Hánykor feküdtek le aludni a lakók..? Hol volt a hálószoba..? Szárnyal a fantázia..

Mi lenyomtuk pár budapesti bérház kapujának a kilincsét, hogy mutathassunk Nektek, homlokzat mögötti rejtett értékeket.. Hogy  láss, képzelődj, kikapcsolj a monitor előtt, aztán hogy legyen inspirációd beleindulni a környezetedbe. A közeliért, a távolabbiért, épített örökségért, élményért. Hogy mozdulj, láss, tapasztalj, élj! Erre-arra...

Beviszünk mindjárt a pesti oldal legrégebbi bérházába; megmutatjuk milyen csendbe foglalt rendezettség honol egy bulinegyedben található ház belső udvarán; megmutatjuk a Dreher sörgyár tulajdonosainak bérházát (melyet megépülte után 5 méterrel kellett beljebb tolni egy szabályozási terv miatt), belépünk abba a bérházba, ahol Komor Marcell és Jakab Dezső (nekik köszönhetjük a magyar szecesszió két csodaépületét Erdélyben, a marosvásárhelyi Városházát és a marosvásárhelyi Kultúrpalotát) a nap végén ledobták megfáradt lábukról a cipőjüket; nem utolsósorban pedig elviszünk egy VIII. kerületi bérházba, ami 2008 körül azért menekült meg a ledózerolástól, mert Lotz Károly freskót véltek a lépcsőház mennyezetén felfedezni..


1780-at írunk, még nincs Budapest, csak Pest (meg Buda). Nincs Lánchíd (meg semmilyen híd sincs). Van viszont Haydn, Mozart, Beethoven, vannak parókák, lovashintók, lovak, és sarkantyúkészítők is. Meg „Sarkantyú” utcanév is, ahol sarkatnyúkészítők laktak. És van egy 1780-as, máig megmaradt lakóépület is, itt, a Sarkantyú (ma Vitkovics Mihály) utcában, ami Pest egyik legrégebbi háza, egyben az egyetlen klasszicizáló későbarokk polgári lakóházunk. Lenyomtuk a kilincset, bementünk az udvarra, gyere velünk:



Ez Pollák Mihály építész egyik rokona, egy borkereskedő által 1800-ban építtetett Király utcai ház. A kapun belépve az udvaron ámultunk. És beleültünk. A hihetetlen csendbe.


Építettek Dréherék (a sörgyárosok) egy hatalmas palotát Budapest belvárosában. Hogy melyik ez a palota, és milyen csodálatos az épület belbecse..? Megmutatjuk:



Még egy rejtett érték, ami mellett lehet, nap, mint nap elmész.. Nézz jobbra, balra, és kukucskálj nyíló kapun befelé, te is. Ezen a kapubejárón például nap mint nap ki- és bejárt Komor Marcell és Jakab Dezső, akik egyebek között megalkották a magyar szecesszió két csodaépületét Erdélyben, a marosvásárhelyi Városházát és a marosvásárhelyi Kultúrpalotát.



Volt egy mester, a Seenger Béla kőfaragó, aki 1896 körül hevesen szállította a VIII. kerület Tavaszmező utcai házának hátsó traktusában lévő műhelyéből a művészien megalkotott köveket az Országház építéséhez. Ekkor találkozott a kőfaragó mester Lotz Károllyal, és alapvetően ez a találkozás mentette meg a kőfaragó mester házát 2008 körül a ledózerolástól. Hogy miért..? Gyere velünk a lépcsőházba, és nézz felfelé te is: 


A következő részt ITT találod. :)