Gondoltál-e a kálváriára úgy, hogy az egy szabadtéri kiállítás..? Mi gondoltunk. Mert azon felül, hogy a kálvária Jézus keresztútja, épített örökség szempontjából egy komolyan átgondolt építészeti mű megtervezett stációfalakkal, kápolnákkal, három kereszttel (hol mivel végződik a séta), nem utolsósorban pedig a kálvária képzőművészek stációkban elhelyezett alkotásainak színhelye. Mi most mutatunk pár, csodálatos környezetben leledző kálváriát, és ha az élet úgy akarja, hogy bármelyik közelébe is kerülsz, figyeld majd a műalkotásokat.. A stílust, a képek, az ábrák, a művek egymáshoz való viszonyát. Látod, ebből a szempontból a kálvária tényleg nem csak egy keresztút, hanem épített örökség, és nem utolsósorban egy szabadtéri, ingyenes kiállítás is.
Régi fotókon látható, hogy kicsit kidolgozottabb volt a tihanyi kálvária három keresztje körüli terület, kicsit látványosabb panoráma is volt a kálváriáról, viszont közben nagyon örülünk, hogy pár éve újra van tihanyi kálváriánk képzőművészeti alkotásokkal, stációk legvégén a megtalált, és visszaszállított szobrokkal, valamint csodálatos kilátással (az ott a távolban a tihanyi apátság, igen-igen):
Barnagot Tihanytól 19 km-nyire, északra képzeld el. A barnagi kálvária pedig Veszprém megye legrégebbi, számos archaikus vonást őrző keresztútja. Ez a barnagi kálvária, valóságos ritkaság a szakrális építmények sorában. 8 stáció, végén kápolna, minden stáció egy-egy művészeti alkotás, jelen esetben Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus és festő munkája. Mit is mondhatnánk még. A kálvária írásos feljegyzések alapján az 1700-as évek végén került ide, az 1960-as években az állagromlás miatt kezdeményezték az értékes műemlék-együttes bontását, amit akkor az Országos Műemlékügyi Felügyelőség nem engedett, így 2003 és 2012 között az egyre rosszabb állapotba került kálvária teljes felújításon esett át.
Tudtad, hogy Barnagnak vára is van, a falutól dél-keletre..? Az a vár(rom) neve, hogy Zádor-vár, megmutatjuk itt ezt is.
Node ne téveszd szem elől a csodatájba burkolózó barnagi kálváriát (klikk a képbe):
A 88 főt számláló Vöröstó Veszprém megye legrégebbi, archaikus vonásokat őrző barnagi keresztútjától három percnyi autóútra van. Ezért is, meg azért is ajánljuk, mert ha felsétálsz a vöröstói kálvária kápolnájához, és visszafordulsz, elámulsz a látványtól. Belesüppedsz a természet harmóniájába. Ha tiszta a levegő, láthatod Vázsonykő várát, a Kab-hegyet és a déli Bakonyt. Annyira jó ez az egész, hogy simán lehet, hogy leülsz a kápolna lépcsőjére, elmerengsz, és eltűnik az idő benned is, mindeközben eggyé válsz a látvánnyal. De ha nem mész, mert épp nem tudsz, átéled ezt a feelinget itt, a monitor előtt is, biztosak vagyunk benne.
Tudtad-e, ha mész a Szentendrei-sziget csúcsán található csúcs hangulatú szigetcsúcshoz, Kisoroszi falusi jellegű házai után jobbra, az útra merőlegesen van egy cuki Kálvária-domb..? (Figyelj, mert el van dugva.)
A dombtetőn áll egy kis kápolna, mellette Krisztus, a két lator keresztjeivel. A Kisoroszi Kálvária-dombjáig felvezető útszakaszon tudattalanul lelassulsz, mert azon felül, hogy hosszúkás alakú, lépcsős emelkedőn haladsz (nem vészes egyébként), 14 stációval találkozol, és nem tudod megállni, hogy ne nézd végig. A 14 stáció (állomás) egyfajta „szabadtéri képregény”, mely minden esetben azt mutatja be (csak mindig más alkotása által – itt Kisorosziban Kulcsár Írisz szobrászművész alkotásait láthatjuk –), hogy miként követték egymást az események Jézus életének utolsó óráiban.
Gyertek velünk a stációkon keresztül a Kálvária-domb kicsiny kápolnájáig:
A Képzőművészeti Egyetem Epreskertjében van egy kálvária. A kálvária nem oda született, de a századelős, VIII. kerületi Kálvária téri tereprendezés miatt le akarták bontani, így Benczúr Gyula, az Epreskert egykori tanára elintézte, hogy az építményt kövenként hordják át az Epreskertbe.
Ezt a barokk jegyeket viselő kálváriát (ami kicsit kakukktojás tulajdonképpen, tehát nem olyan tipikus kálvária mint ez előzőek) egyébként mendemondák szerint egy magánszemély adakozásából építették, 1747-49 között. Az adakozó egy gazdag asszony volt, aki veszekedés közben megölte a férjét, és azért cserébe, hogy az életfogytiglanját a pálosok kolostorában tölthesse, odaadta a vagyonát az első budapesti kálvária felépítésére.
Így épülhetett meg a VIII. kerületben Budapest első kálváriája, ahol például 1848-ban, a szabadságharcban részt vevő katonákért bőszen imádkoztak az asszonyok. Köszi Benczúr Gyula ezt az Epreskertbe szállítmányozott, megmentett épített örökséget..
