top of page
Keresés

IDŐUTAZÁS A MŰVÉSZ KÁVÉHÁZBA ÉS A BELVÁROSI KÁVÉZÓBA -SZÁZADELŐS KÁVÉHÁZI HANGULATOK 2. RÉSZ-


A januári hideg forró kávé kortyolgatására inspirált minket, melyet megfűszereztünk (vagy tejhabbal dúsítottunk) csodálatos, századelős kávéházi enteriőrök bemutatásával. A századelős kávéházak hangulata visszajelzéseitek alapján olyannyira magával ragadó volt, hogy hozunk Nektek még két kávéházi különlegességet.

 

Az előző alkalommal többek között elvittünk Titeket a „világ legszebb kávéházába", melynek karzatán írta meg Molnár Ferenc a világhírűvé lett Pál utcai fiúkat (vannak országok, - pl. Olaszországban, Brazíliában, stb. - ahol kötelező olvasmány általános iskolában a Pál utcai fiúk), de megmutattuk a Gerbeaud-t is (ahol mind a mai napig látható Gerbeaud Emil által a Párizsi Világkiállításról hazahozott Gustave Moreau festmény), és ne feledkezzünk meg a Nyugatosok törzshelyéről, a Centrál kávéházról sem, ahol nem egyszer megfordult Ady Endre, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, vagy akár Kosztolányi Dezső.

 

 

 

Az autentikus századelős kávéházak (1.2.3., 4.5.) sorába illő vizuálvilág a Művész kávéház is. A világörökség részeként aposztrofált Andrássy út impozáns pontján, az Operával srégen szemben, de a Zeneakadémiától is mindössze csak 500 méterre található Ray Rezső által 1884-ben tervezett neoreneszánsz Szenes-palota decensen visszafogott portálja mögött található ez a berendezésében a századelőt hűen tükröző csodálatos kávéház. Első körben a bérház elkészültekor annak tulajdonosa, Szenes Ede nyitott itt fűszerkereskedést, majd 1898-ban átadta az üzlethelyiséget Gerbeaudéknak, akik megnyitották itt a „Kis-Gerbeaud”-t. Ekkoriban készült el a kávéház neobarokk, illetve biedermeier hangulatú belső kialakítása. A hely berendezése, faragott tölgyfa kandallója, szekrényei, a lámpák burkolatai, a falak fenti részén található festmények és a kávéház portálja ma védelem alatt áll. Ha bemész és leülsz egy kávéra, garantáltan időutazol az Osztrák-Magyar Monarchia decens, „multikulturális” világába.

Ahogy az eddig bemutatott századelős kávéházak szinte mindegyikének, a Művész kávéháznak is volt irodalmár törzsvendége. Például Mándy Ivánnak (gyermekkönyvei - legfőképpen a Csutak sorozat - klasszikussá váltak, némelyikből ifjúsági film is készült az 1970-es években) a Művész kávéház volt a kedvence. 

Hogy miért választotta Mándy Iván a Művész kávéházat kedvencéül, és hol volt a törzshelye, valamint mely kortársak körében kedvelt még a Művész kávéház, arról ITT olvashatsz.

A hely berendezése: a szekrények, a lámpák burkolatai, a festmények védelem alatt állnak.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




Következő - egyben utolsó - bemutatott századelős kávéházunk a Belvárosi Kávéház (mai nevén Matild Café).

Az Erzsébet-híd lábánál lévő, egymással szimmetrikus Klotild és Matild paloták egyikének, a "Matildnak" a kávéháza 1901-ben nyílt, kétszintes kávéházként.

Érdekesség, hogy míg a Matild Café honlapjának történeti rovatrészében azt olvashatjuk, hogy a Belvárosi Kávéház idővel a művészek, újságírók, orvosok, politikusok, munkások találkozóhelyévé vált, sőt, Krúdy Gyula a Szindbád-történeteket itt írta meg, addig tisztelettel fogadtuk Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész, több helytörténeti írás, többek között Krúdy Gyula budapesti életének színterei című könyv szerzőjének információt, miszerint "a Belvárosi Kávéház a belváros polgári elitjének, jogászoknak, rangos állami tisztviselőknek, illetve katonatiszteknek a törzshelye volt. A háború előtt irodalmárok nem, vagy csak nagyon elvétve látogatták - nekik ott volt két lépésnyire a Centrál."  Következésképp "Krúdy soha nem járt a Belvárosiba, kávéházba általában se járt, csak ha kéziratleadás miatt muszáj volt, mert ott lehetett találkozni a szerkesztőkkel. Dolgozni pedig ismereteink szerint nem dolgozott nyilvános helyen, csak otthon." Fotógalériánk által gyertek velünk ebbe a csodálatos, eleganciát sugárzó szecessziós kávéházba.

Ebben az impozáns kávézóban írta anno Krúdy Gyula a Szindbád történeteket.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Kinszki Judit, Zugló díszpolgára, Kinszki Imre századelős fotográfus lánya:


"Egy ideje követem az ERRE-ARRA fotós ajánló munkásságát. A vizuális tartalom lenyűgöző, a szövegezése könnyed, rövid, a fotókkal összhangban állóak. Ha az errearra.org-ra kattintok, és elkezdem nézni a fotókat, azt veszem észre, hogy megszűnik az idő. Köszönet az ERRE-ARRA fotós ajánló értékekkel teli munkájáért."

 


Comments


bottom of page