top of page
Keresés

HAT CSODÁLATOS SZÁZADELŐS IMPOZÁNS BUDAPESTI ÉPÜLETÜNK


Olyan budapesti, századelős impozáns épületeket mutatunk most meg Nektek, ahova mi is csak engedéllyel jutottunk be. Sőt, ezen épületek között lesz olyan is, amit pincétől a padlásig is meg tudunk mutatni Nektek..!

Miért csináljuk mindezt, miért csináljuk az ERRE-ARRÁ-t..? Hogy sétálj egy megállót, és nézz felfelé Te is. Hogy kukucskálj a kulcslyukon, nyomj rá a kilincsre, és ha szabad az út, menj be és ámulj..! Ha pedig nem szabad, ne csüggedj, nézz be ide, az ERRE-ARRÁ-ra. Mert akkor általunk jutsz be egy-egy kapu mögé, képernyőn keresztül.



ELSÉTÁLSZ A SZŰK VÁCI UTCÁBAN EGY RELATÍVE JELENTÉKTELEN ÉPÜLET MELLETT, ÉS KÖZBEN, HOGY MILYEN CSODÁT REJT BELÜLRŐL, EL SEM HISZED..!

A most bemutatásra váró Új Városházáról elsőre csak annyit mondunk, hogy az Országház tervezőjének, Steindl Imrének a vizuális alkotása. Egy relatív egyszerű homlokzat mögötti elképesztően csodálatos, Európa-szerte párját ritkító díszlépcsőház van gyönyörűen cizellált öntöttvas Korinthoszi oszlopokkal, és amire nem számítottunk, egy csodálatos rejtett kincs is található itt, ez a neoreneszánsz díszterem, aminek érdekessége, hogy a fővárosi közgyűlés jelenleg is itt tartja az üléseit. (Az első ülés - amikor még frissfa illatú díszterembe mentek be a nagyok - 1875. március 24-én volt.) Klikkelj az alábbi képre, és keress a díszteremben Lotz Károly freskókat (hat hölgy a magasban), címereket (kp-i helyen a budapestit), kályhát, csodálatosan megmunkált fa padsorszéleket, működő órát..! Vessz el te is a részletekben..!

Tudd azért, hogy az említett „relatív egyszerű homlokzat” is egyedülálló, mert ez volt az egyik legelső nyerstégla homlokzatú épület, és a Zsolnay kerámiadíszítések ilyetén jellegű használata sem volt akkor még elterjedt. Sétálsz a szűk Váci utcában, a Váci utcára nem jellemző relatíve jelentéktelen vizualitású épület mellett, és közben, hogy milyen csodát rejt, el sem hiszed..!



AZ ELTE AZ EGYETLEN EGYETEM, AMINEK A SZÁZADELŐN KÜLÖN KÖNYVTÁR ÉPÜLETET TERVEZTEK. NEM IS AKÁRMILYET..! MEGMUTATJUK..!

A gyönyörű egyetemi épületeink vannak, de kevesen tudják, az ELTE az egyetlen olyan egyetem, aminek a századelőn külön, nemkevésbé pazar könyvtár épületet terveztek. Az épület Budapest belvárosában, a Ferenciek terén található, neoreneszánsz, 3 éven keresztül építették, egyedi tervezésű (hisz ugye könyvtárépületnek készült), mind a mai napig egyetemisták látogatják, akik közel kétmillió könyv között bogarászhatnak a tudásért. Milyen egyedi lehet Lotz Károly freskók alatt tanulni, atyaég..!

Megmutatjuk Nektek a díszes olvasótermet, és megmutatjuk Nektek a kevésbé díszes, de abból a szempontból érdekes második emeletet, hogy anno, egészen 1984-ig a mindenkori könyvtár igazgatója itt élhetett a családjával. Belépünk a mostani igazgató dolgozószobájába (innen indult az igazgatói territórium), a dolgozószobához kapcsolt „kiskönyvtárba”, és a kiskönytárból abba a helyiségbe, ami anno a lakása volt az igazgatónak (itt most már csak a kályha, a tükör, és a kandalló emlékeztet a múltra), terasszal..

Lépjetek be velünk az épületbe, nézzetek velünk felfelé az aulában, a könyvtárteremben, és ne terelődjetek el akkor sem, ha az igazgatói szobához értek. Ott már nem a vizualitás, hanem az az érdekesség vezessen Titeket, és az, hogy milyen helyre juthattatok be fotóink által.. :)



A CSODÁLATOS FÖLDTANI INTÉZET PALOTÁJA, AHOL A SZOLGÁKNAK, DE MÉG A FELÜGYELŐ GEOLÓGUSNAK IS VOLT LAKÁSA..!

Miért volt szükség egy, a földtannal foglalkozó intézmény létrehozására a századelőn..? Mert akkor tulajdonképpen volt minden: hatalmas erdők, tenger, magas hegyek, nagyon nagy területen. A földtani intézetben dolgozó kutatók kutatásaiból fakadó tudás pedig segítette a döntéshozókat abban például, hogy hol érdemes újrahasznosítható értéket találni ezen a nagy területen, ezáltal pedig az Osztrák-Magyar Monarchia iparát, gazdaságát még tovább lendíteni.

Kellett tehát a földrajzi adottság, kellett a főváros (hogy adjon területet az épületnek), a kormány (hogy elrendelje egy földtani intézet létrehozását és kijelölje a területet), kellett egy személy, egy mecénás, a Kassán született Semsey Andor nagybirtokos (aki képzeljétek el, kiadta a hatalmas földjeit, és az abból érkező pénzt mind a tudomány szolgálatába állította úgy, hogy ő maga is egy kétszobás lakásban lakott mindössze egy szolgával, és még a ruháit is képes volt 10 évig hordani), és kellett egy építész, Lechner Ödön (akit tehetsége és alkotásai révén mára már a magyar Gaudinak tartanak). Lechner Ödön egy teljesen új formanyelvet hozott létre, a magyar szecessziós stílust. A stíluselemeket semmiképpen nem kihagyva fotóztunk Nektek. Mutatunk Nektek íveket, formákat, ultramarinkék mázas Zsolnay csempét közelről (mert felmentünk a tetőre is), mutatunk egy másik kék árnyalatot pl. a díszterem bejáratánál, mutatunk a földtanra hajazó szimbolikákat, csigákat, apró kétéltűeket, barlangcseppeket; magyar szecessziós motívumokat: tulipánt, szívecskét; selmecbányai, körmöcbányai, besztercebányai bányászokat (pajkos bajusszal), mutatjuk Nektek a Lechneri csodát.

Gondoltad volna, hogy például voltak, akiktől ha megkérdezték, hol laksz, azt tudták mondani, hogy ó, csodás palotában, a Földtani Intézet épületében..! Volt lakása az épületben a kapusnak, a gépésznek, a laboránsnak, a házmesternek, a szolgának, a felügyelő geológusnak, megkockáztatjuk, hogy még az igazgatónak is. Voltak itt a sztenderdeken felül (irodaépületek) ultrahiperszuper modern laborok, előadóterem, könyvtár, amihez olvasóterem és ruhatár is tartozott. Voltak kiállítótermek !mahagóni! berendezéssel, sőt, volt fotóműterem is (ugye nem mindegy, milyen megvilágítással, milyen fényképezőgéppel vannak megörökítve a kibányászott ásványok, kövek).

Nem szaporítjuk tovább a sorokat, hisz amiért vagyunk legfőképpen, hogy látványt adjunk Nektek, csodálatos fotók által.



AMIKOR KÉT ZSENI, LECHNER ÖDÖN ÉPÍTÉSZ ÉS ZSOLNAY VILMOS TÉGLAGYÁROS ÖSSZEDOLGOZIK, OLYAN CSODÁT HAGYNAK MAGUK UTÁN, MINT AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM..!

Miközben dolgoztuk fel a fentebb látható Lechneri Földtani Intézet csodálatos épületének képanyagát, rájöttünk, hogy van nekünk még csodálatos Lechneri alkotásunk, ahol szintén sikerült felmenni a tetőre a színes Zsolnay cserepek közé. Ez az épület a magyar szecessziós építészet remekműve, az Iparművészeti Múzeum.

Képzeljétek el, hogy amikor átadták az Iparművészeti Múzeumot 1896-ban, Lechner annyira előrement az időben, olyan szinten újító volt, hogy alkotása az akkori közízlésnek nem felelt meg, a múzeumát „a cigánykirály palotájának” nevezték, sőt, beállt az utálkozók sorbába az akkori kultuszminiszter is, aki még a parlamentben is szóvá tette az "építészeti ballépésre" kidobott pénzt. Lechner igyekezett elengedni a füle mellett a kritikát, szerencséjére a szakmabeliek körében a hatása továbbterjedt, a létrehozott stílusa elfogadottá vált: Komor Marcell, Jakab Dezső vitte tovább a stílust Erdélybe (Marosvásárhelyi Kultúrpalota, Városháza), de mutathatunk Kőrössy Albert Kálmán féle Tündérpalotát, vagy Lajta Béla féle salgótarján út temető bejáratot, szertartási épületet, nem utolsósorban pedig Kós Károly kapukat a Wekerle telep főterén.

Lechner Ödön életpályájának meghatározó eleme volt Zsolnay Vilmossal való szoros kapcsolata. Újítók voltak, barátok voltak, együtt utaztak Londonba, együtt tanulmányozták a keleti kerámiákat, és Zsolnay ott volt Lechner Heurékája közben is, miszerint az Iparművészeti Múzeum legyen perzsa, indiai és magyaros díszítésű. Zsolnay kikísérletezte az eozin mázat és a fagyálló prigránitot, Lechner pedig megtervezte, a prigránittal bevont kerámiát épületein hol alkalmazza, hogyan használja fel. Az Iparművészeti Múzeum Lechner első meseépülete kívülről. Belülről is mese az aulája, a lépcsőháza, a kétszintes kiállítótere, megmutatjuk, de elviszünk a nagyközönség számára nem bejárható helyekre is, szó szerint a pincétől a padlásig. Gyere velünk..!



MADÁRTÁVLATBÓL IS AZ EGYIK LEGCSODÁLATOSABB ÉPÜLETÜNK A MAGYAR KIRÁLYI POSTATAKARÉKPÉNZTÁR

Lechnert sokan kritizálták (igazából a századelőn folyamatosan kritizálták a korát megelőző innovatív vizuál-megoldásai miatt), hogy miért csicsázza a Postatakarékpénztár épületének tetejét, miközben a szűk utcácskából a Zsolnay cserepekre és a mintázatokra nem, vagy alig lehet fellátni, mire Lechner annyi mondott a laikus kritizensek számára: - A madaraknak..! Eme frappáns válasz után addig jöttünk-mentünk, míg fel nem jutottunk madártávlatnyi magasságba, hogy megnézzük és megmutassuk Nektek, milyen is a Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületének azon része, amit csak madarak látnak. Jelentjük: csodálatos..!

Az alábbi fotó mögött találhatsz szorgos méheket, kaptárakat, pávákat, szárnyaikat megemelő csirkéket, kosokat, sárkányokat, magyar szecesszió jellegzetességét: tulipán szimbolikát, nem utolsósorban pedig ha madártávlat, akkor egész Budapestet láthatod ebben az albumunkban: csodálatos fényben úszik a Szent István Bazilika, a Dohány utcai zsinagóga kupolája, és a világ legcsodálatosabb kávéházának tornyai is..!



EGY ÉLHETŐNEK TEREMTETT SZÁZADELŐS TRENDI ISKOLA, AHOL EGY TRENDI TANÁR (BABITS MIHÁLY) IS TANÍTOTT. MEGMUTATJUK A TÜNDÉRPALOTÁT, KÍVÜLRŐL, BELÜLRŐL..!

Az 1900-as évek elején „két motor”, egy iskolaigazgató, Gaal Mózes és egy Lechner Ödön (Ő magyar szecesszió megteremtője) tanítvány, Kőrössy Albert Kálmán külföldi útra indultak közösen, hogy tanulmányozzák, milyen típusú oktatáshoz milyen típusú épületet rendelnek hozzá más országokban. Hazaérkeztük után a „két motor” nem hogy leállt, még nagyobb elánnal nyomta be a gázt, olyannyira, hogy közös munkájuk, motiváltságuk, szakmájuk iránti szeretetük eredményeképpen közel 3 év leforgása alatt telket szereztek, terveztek, engedélyeztettek, elfogadtattak, megépítettek, beköltözettek fiú diákokat, ide, ebbe a csodálatos, élhető iskolaépületbe, a Tündérpalotába.

Hatalmas ablakokkal teli, a természetes fénynek nagy szerepet szánó iskola további különlegessége volt, hogy önálló szaktantermeket hoztak létre benne. Volt terme a fizika oktatásnak, a földrajz oktatásnak, a biológia oktatásnak, a zeneoktatásnak, sőt, volt egy 4500 kötetes könyvtára is a Tündérpalotának. A folyosókon lévő növényeket a diákok locsolták (úgy vélték a pedellusok, hogy akkor inkább vigyáznak rá a gyerekek). Az iskola belső modernsége mellett Kőrössy Albert Kálmán a külcsínyre is odafigyelt, az éppen kialakulóban lévő magyar szecesszió vizuál világát használta: az épületet hófehérbe öltöztette, melyre fafaragásokra emlékeztető vörös színű vakolatdíszítéseket tett (ha klikkelsz a lenti képbe, a díszítés-fotók között találni fogsz egy könyvet kezében tartó nebulót is). Az ablakok pedig zöldek.

Nem elég, hogy a suli trendi lett, trendi tanárja is volt, Babits Mihály személyében. Babits 1912 és 1916 között tanított magyart és latint, majd történelmet és görögpótlót. Babits Mihály az első világháború alatt lemondott éves szabadságáról, hogy hadba vonult kollégáit helyettesítse.

Ennek a csodálatos szecessziós épületnek nem csak trendi tanárja, hanem jóval később trendi diákja is volt, Hofi Géza személyében.





 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Kinszki Judit, Zugló díszpolgára, Kinszki Imre századelős fotográfus lánya: "Egy ideje követem az ERRE-ARRA fotós ajánló munkásságát. A vizuális tartalom lenyűgöző, a szövegezése könnyed, rövid, a fotókkal összhangban állóak. Ha az errearra.org-ra kattintok, és elkezdem nézni a fotókat, azt veszem észre, hogy megszűnik az idő. Köszönet az ERRE-ARRA fotós ajánló értékekkel teli munkájáért."



 



Comments


Commenting has been turned off.
bottom of page