top of page
Keresés

HÍRES, MI TÖBB VILÁGHÍRES FOTOGRÁFUSAINK

Frissítve: 2 nappal ezelőtt


Vannak híres festőink, építészeink, íróink, költőink, és vannak híres, mi több, világhíres fotográfusaink. Szerény emberek ők, miközben közülük nem egy Picassoval, Matisse-al, Trockijjal, Chagallal ápolt jóbaráti viszonyt, vagy éppen császári és királyi udvari fényképész volt. Kiemelkedő fotográfusok, akiknek a múlt megőrzött korszak-szeleteit köszönhetjük. Éppen ezért nemrégiben elindítottuk a „Híres fényképészeink” errearra.org rovatot, melyről valljuk, hiánypótló, ezért sem tudjuk nem folytatni.

Most elviszünk a világhíres fotográfus, André Kertész gyermekkorának, valamint fiatal felnőttkorának két helyszínére is, ezt követően pedig a mostani anyagunk "vizuális koronájaként" megmutatjuk a csodálatos Párisi udvart, ahol Uher Ödön császári és királyi fényképész (is) lakott, és egyben üzemeltette nem is akármilyen fotóstúdióját/fotóüzletét.

 

 

 

EGY VILÁGHÍRŰ FOTOGRÁFUS, ANDRÉ KERTÉSZ GYERMEKKORÁNAK NYÁRI HELYSZÍNÉN JÁRUNK

Szigetbecse egy 1253 főt számláló kicsiny falu Budapest belvárosától alig 48 kilométernyire. Itt, Szigetbecsén, a nagybátyjánál töltötte gyermekkorának nyarait Kertész Lipót könyvárus, és Hoffmann Ernesztin, a józsefvárosi Teleki téren üzlethelyiséget üzemeltető, kávékiméréssel foglalkozó hölgy gyermeke: az 1894. július 2-án született Kertész Andor. 

Andorka felnőttkori visszaemlékezéseiben többször utalt arra, hogy az egyik nyári szünetben a szigetbecsei ház padlásán talált régi német fotókkal teli képes magazinokat böngészte - hat év körül volt ekkor -, amikor megfogalmazódott benne: ha nagy lesz, fotográfus lesz. 14 éves volt, amikor édesapjától megkapta az első fényképezőgépét. Édesapja nem sokkal ezután meghalt, a kiskamasz Andor pedig elkezdte gyártani a falusi élet, környezet, táj egységéről alkotott képeit. Így nyilatkozik erről az időszakról: „Itt oly közel kerülhettem a természethez, és azokhoz, akik közt ez történt velem! Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban, vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képemen.”

1914-ben a 20 éves Kertész Andor egy szerelmi csalódás miatt jelentkezett a Monarchia seregébe. Fényképezőgépe szó szerint hozzánőtt: a seregben töltött időszakot is végigfotózta, majd egy hadi sérülés eredményeképpen - kisebb szünetekkel - kilenc hónapot töltött gyógykezelésen Esztergomban. Ekkor született meg az első híres képe, a hullám torzító hatására fókuszáló „Víz alatt úszó” címmel. 

Kertész Andor sem bírt ülve maradni, Robert Capához hasonlatosan itthoni életét a párizsi művészvilág zsongó közegére cserélte. Ekkor, 31 évesen élte élete legboldogabb napjait, szabadon, kötöttségektől mentesen fotózhatott, mindennapos baráti találkozói voltak Picassoval, Mondriannal, Chagallal, Robert Capával, Moholy-Nagy Lászlóval, Brassaival; sőt, ő volt az első magyar fotográfus, akinek a világ kulturális fővárosában, Párizsban önálló kiállítást rendeztek. Ezidő tájt még Ámor nyila is eltalálta André Kertészt, egy hazalátogatása során találkozott régi szerelmével, Salamon Erzsébettel, aki követte őt Párizsba, majd New Yorkba. Innentől kezdve több mint 45 évig, Salamon Erzsébet 1977-es haláláig éltek együtt. Kertész Salamon Erzsébet halálát követően egyre zárkózottabb lett, utolsó éveiben készített polaroid képei is depresszívebbekké váltak.

André Kertész 1984-ben (90 éves ekkor) hazalátogatott, és útba ejtette Budapesten, Esztergomon kívül Szigetbecsét is. Ekkor fogalmazódott meg a szigetbecsei vezetésben, hogy szeretnének egy emlékházat létrehozni Kertésznek. Kertész az emlékház szemrevételezésekor ennyit mondott: „Ide 50 kép kell, küldeni fogom”. Az 50 képből 120 szignózott kép lett. Ebből 119 kép tekinthető meg (egy kép eltűnt). A képeken felül végül André Kertész személyes használati tárgyakat is küldött a szigetbecsei André Kertész emlékházba.

Az alábbiakban megmutatjuk az emlékházat, majd két kép erejéig azt a házat, ahol André Kertész a gyermekkorát töltötte (ez magánház, melyet mind a mai napig a rokonai laknak), és azt a szigetbecsei tavat is, mely mellett André Kertész az utolsó hazalátogatásakor megállíttatta az őt szállító autót, hogy kiszállhasson, és elkészíthesse az egyik kedvenc taváról az utolsó fotóját.

André Kertész 1985-ben halt meg, New Yorkban.

_

* André Kertész eredeti neve Kertész Andor, Kohn Andor (Budapest, 1894. július 2. – New York, 1985. szeptember 28.)

André Kertész Szigetbecsén, nagybátyjánál töltötte gyermekkorának nyarait. A ház padlásán fogalmazódott meg benne: ha nagy lesz, fotográfus lesz.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




ANDRÉ KERTÉSZ FIATAL FELNŐTT KORÁNAK HELYSZÍNE

André Kertész gyermekkorának nyári helyszínén elidőztünk fentebb, most bevezetünk Budapest belvárosába, arra a pesti térre és környékére, ahol manapság napi szinten több százezer ember fordul meg. Itt járt-kelt André Kertész is fiatal felnőttként 1914 és 1928 között. Mit látott, amit mi már nem, és mit látott, amit mi is..? Láthatta az 1875-ben megnyílt Népszínházat a Blaha Lujza téren (ezt mi már nem látjuk), és nap mint nap látta a Népszínház utca teljes hosszának ma is álló épületeit (amit mi is), hisz a Népszínház utca 47-ben lakott, ami már majdnem a Teleki tér (a Teleki térről később).

Az utca épületei André Kertész idejében fiatalnak számítottak, az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épültek ezek a csodálatos, a körúti palotákhoz hasonlatos polgári lakóházak. Nem kis nevek terveztek a Népszínház utcában: van például Hauszmann Alajos (ő tervezte pl. a Budavári Palotát, a New-York palotát és kávéházát), vagy éppen Lajta Béla (nevéhez fűződik pl. az Újszínház épülete, Salgótarjáni úti temető bejárata és ravatalozója) épület is - Lajta Bélának itt volt az irodája, Hajós Alfréd is járt be hozzá -, de láthatunk páratlan szépségű mozaikfríz portál-felsőt, amit Dudits Andor álmodott meg, és Róth Miksa kivitelezett (Népszínház u. 22.). Az impozáns Népszínház utca akkortájt menőnek számított, vonzotta a hírességeket: a Népszínház közelsége színészeket, a trendi környék írókat, művészeket. Lakott itt Karinthy Frigyes, Derkovits Gyula, de aludt nem egyszer a maga által tervezett épület irodájának kinevezett lakásában Lajta Béla.

No, hát itt, ebben az impozáns környezetben sétált 750 métert a mai „Blaháról” a Népszínház u. 47. szám alatti lakóházáig az akkor még szárnyait bontogatni kezdő André Kertész, és caplatott fel a lakásukig. A Népszínház utca sajnos manapság dicstelen állapotban van. A Népszínház u. 47. egy-két másik házzal egyetemben szerencsére nemrégiben felújításra került.

Azt, hogy az 1909-ben Rákosi-házként épült épület melyik részén lakott a Kertész család, segített beazonosítani egy 1918-ban vagy 1919-ben készült fotó, melyen André Kertész a Teleki tér felől érkező katonákat örökített meg. A fotó alapján egyértelműen látható (a kereszteződés közelségét alapul véve), hogy ha az épülettel szemben állunk, az első emeleti erkélyes saroklakás lehetett az övéké. Egyes elgondolások szerint az emléktábla fölötti lakásban lakhatott a család. Véleményünk szerint ez azért kizárt, mert ennyire közel nem lehet az a lakás az említett kereszteződéshez. Szumma-szummárum szerencsés az, aki ebbe a házba tér be, azokat a lépcsőket koptatja, azon a gangon lép be abba a lakásba, ahol anno André Kertész élt.

Megmutatjuk nektek a házat kívülről, az említett lépcsőházat és a gangot. Érdemes figyelni az épület mai napig létező belső kialakításának egységességét: a lépcsőház korlátainak díszítéseit, a gang korlátainak, átívelőinek összhangját, a bejárati ajtók rácsozását.

André Kertész ennek a háznak az első emeletén élt fiatal felnőtt korában. Bementünk a házba, megmutatjuk a ház belbecsét is.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




ANDRÉ KERTÉSZ GYERMEKKORÁNAK BUDAPESTI HELYSZÍNE, A TELEKI TÉR

A kávékiméréssel foglalkozó, üzlete előtt álldogáló Hoffman Ernesztin vajon sejtette-e, hogy fia valaha olyan népszerű lesz, hogy:

  • 2005 őszén a New York-i International Center of Photography összegyűjti a világban található munkáit, és egy, az egész életét felölelő kiállítással emlékezik André Kertészre,

  • 2002-ben felfedeznek egy kisbolygót a Naprendszerben, melyet 154141 Kertész néven neveznek el,

  • 2008-ban a Merkúr bolygón a Nemzetközi Csillagászati Unió egy 31,55 km átmérőjű krátert nevez el róla,

  • és, hogy a New York-i, Ötödik sugárút elején lévő egykori lakását azért vette meg a szintén fotós Steve McCurry (Steve McCurry készítette a zöldszemű afgán menekült lányról azt a fotót, ami a National Geography címlapján bejárta a világot), mert André Kertész nagy tisztelője..?

Nagy valószínűséggel nem..

Feltételezhető, hogy az 1916-ban épült lakóházban nem csak üzlethelyiségük volt André Kertészéknek, hanem ott is lakhattak. Erről tanúskodik egy 1905. március 4-i közlemény a Független Magyarország című napilapban: „A rossz könyvek áldozata lett a napokban egy kis diák. A robinsoni álmokat tápláló kis fiúnak Kertész Andor a neve* és mindössze 11 éves. Az utóbbi időben állandóan nagy tervekről beszélt, világjárást emlegetett, szülei azonban nem vették komolyan. A napokban azután eltűnt szüleinek Teleki tér 6. szám alatt lévő lakásáról. Magával vitte megtakarított pénzecskéjét is, amiből szülei arra következtetnek, hogy valamerre elkalandozott. A fiú nyúlánk, sovány, szeme barna, kissé selypít. A rendőrség nyomozza.”

André Kertész már 11 évesen tudta a sorsát. Tudta, hogy világjáró lesz, és tudta, hogy fotográfiával fog foglalkozni.

​_

* André Kertész eredeti neve Kertész Andor, Kohn Andor (Budapest, 1894. július 2. – New York, 1985. szeptember 28.)

André Kertész gyermekkorának budapesti helyszíne, a Teleki tér 6. Édesanyja kávékiméréssel foglalkozó üzlete az épület bal oldalán volt. Egy újságcikk arról tanúskodik, hogy lakott is itt a család. Bementünk az épületbe, megmutatjuk azt belülről is.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.





A CSODÁLATOS PÁRISI UDVAR KÍVÜLRŐL-BELÜLRŐL, ÉS AZ EGYIK LAKÓJÁNAK CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI UDVARI KÖTŐDÉSE

Ezt a csodálatos, egyedi épületet, a Párisi udvart egy kőműves sorból kiemelkedő fiú, Schmahl Henrik tervezte, és adta be a tervét az üres telket megvásárló Belvárosi Takarékpénztár által kiírt tervpályázatra. Az épület terve olyannyira jól sikerült, hogy 43 pályázó közül ő nyerte meg a tendert. Három évnyi építkezés után az 1900-as évek elején adták át az épületet, melynek jó pár emeletére szemet vetett korának egyik kiemelkedő fotográfusa, Uher Ödön. Elköteleződése az épület iránt nem csoda: ha végignézitek a fotóinkat, a portál, majd a passzázs rész is árasztja magából a klasszicista-barokkos környezetbe ágyazott feltűnő, de mégsem giccsbe hajló sajátságos palota-feelinget, melyben látható még arab-gót betoldás is. No, hát Uher Ödön, császári és királyi fényképész is beleszeretett ebbe a felsőkategóriás miliőbe, és létrehozta - elmondások alapján - az egyik legszebb és legmodernebb fényképész-műtermet Budapesten. Uher Ödön fiának visszaemlékezése szerint: „...az ötödik emeleten egy nagyszabású fényképészeti üzemet rendezett be, amelynek az egész Monarchiában nem volt mása. Két nagy műterem, két asszisztens és 24 alkalmazott állott rendelkezésre. A negyedik emeleten volt a lakásunk, a földszinten bejáratként egy „photoüzlet” ahonnan lift vezetett fel a műterembe.”

(Megjegyezni kívánjuk, hogy a másik császári és királyi udvari fényképészünk, Mai Manó által építtetett épület is csodálatos, érdemes megtekinteni.)

 

A fenti leírás alapján látható, hogy Schmahl Henrik az épületbe lakásokat, az épületen belül passzázst, valamint az utcáról nyíló üzlethelyiségeket, nem utolsósorban pedig az építtető, azaz a Belvárosi Takarékpénztár számára - külön reprezentatív bejárattal - irodákat tervezett.

 

Az alábbi fotókon megmutatjuk az épületet kívülről, majd beviszünk az épület belsejébe is, hogy láthasd Budapest egyetlen, máig megmaradt századelős bevásárló udvarát. Az épület annyi, de annyi csodálatos részlettel van teli, hogy percekig lehet szemlélni egy-egy részletét.

A Párisi udvar annyi, de annyi csodálatos részlettel van teli, hogy percekig lehet szemlélni egy-egy részletét. Ha beleklikkelsz a fotóba, teleobjektívvel készített részleteket is láthatsz, sőt, beviszünk Budapest egyetlen, máig megmaradt századelős bevásárló udvarába.



 



 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:


Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt 

"az év idegenvezetője díj" nyertese:

 

"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő.

 


Comments


bottom of page