top of page
Keresés

HÁROM EGYEDI ÉS EGY REJTETT TEMPLOMOT MUTATUNK NEKTEK..!


Pünkösd egy változó dátumú ünnep, húsvét utáni ötvenedik napon van, azaz idén május 28-án és 29-én, így e havi megjelenésünk a templomok felé irányított minket. Nem is akármilyen templomokat fogunk mutatni Nektek: lesz három abszolút egyedi, és egy rejtett templom az anyagunkban.



Rengeteg templomot, templomromot, kápolnát, kálváriát, kolostorromot fotóztunk az utóbbi időben, de garantáltan kijelenthetjük, ilyen templomot, amit most mutatunk, kizárt, hogy láttál valaha. Szabó István, Ybl díjas építész képzelete szülte, és a „retró” korban, azaz 1978 és 1980 között Budán, az Ildikó térre robbant le a templom a mennyországból, mint egy meserészlet. Szóval míg Csehszlovákiában Majka, a csillagok szülötte érkezett meg a felettünk található éterből, mi templomot kaptunk, befúródva stílusosan a retróházak közé. Belépve a templomba megpillantjuk a szószéket, a templom szakrális jelentéstartalommal bíró elemeit, a nagy teret - ami a református templomok esetében azért fontos, mert míg a katolikus templom az Isten háza, addig a reformátusoknál a templom közösségi tér funkciója fontos-, a szemet fölfelé húzó fényt, tudjuk, hogy hol vagyunk. Templomban. Az Ildikó téri református templomban. Gyere velünk ezt a különleges építményt megcsodálni kívülről-belülről itt, vagy a fotóba klikkelve:



A híres, elhunyt embereket magába ölelő Farkasréti temető mellett egy igazán egyedi templommal találkozhatunk. A Mindenszentek plébániatemplom a Magyar Népköztársaság 1949-1989-es időszaka alatt az első budapesti templomként épülhetett meg 1975-1977 között (ugye ebben az időszakban kevésbé volt divat a templomépítés). Szabó István - aki aztán megkapta a négy évtizedes színvonalas építészeti tevékenységéért és a Farkasréti templom tervezésének elismeréseképpen az építészek Oscar díját, az Ybl díjat - a templom és a plébánia tervezését a helyi gyülekezet tagjaként ingyen vállalta.

A klasszikus szépségű templomok iránt rajongók lehet, hogy szkeptikusan állnak a modern kori alkotásokhoz, de nem véletlenül lett műemlék ez az épület, és mi érdeklődve tekintünk afelé (is), ami nem mindennapi. Két angyalszárny üdvözlő ölelésén keresztül lépj be velünk az épületbe, hogy mesevilág fogadjon hatalmas festett üvegek révén. Mindenképpen javasoljuk lelkünk pozitív irányba hajló nyitottság-kapuját kitárni, és beengedni ezt az egyedi alkotást (is):



A következő egyedi templomunk, amit megmutatunk, az a pálosok sziklatemploma, ami kívülről nem is látszik, de belülről össze van kötve a sziklatemplom melletti kolostorral. A pálos rend az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend. Az 1250-ben alakult rend tagjainak életmódja puritán, az egyszerűség, a szigorú, önmegtagadó élet, a magány szeretete jellemzi őket, mindennapjaik imádságban, olvasásban, elmélkedésben, kétkezi munkában teltek és telnek. A pálosok rendszerint dombos, hegyes vidékeken telepedtek le, és kolostoraikat kőből vagy téglából építették. Most mutatunk nektek egy egyedi, sziklába vájt pálos templomot a hozzá tartozó épített kolostorral. Ha budapesti vagy, lehet, hogy nem is gondoltad volna, Budán a Szabadság-híd lábától egészen az Erzsébet-híd lábáig a Gellérthegy aljában a pálosok területét láthatod..! Hogy mikor és hogyan jött létre a sziklatemplom, majd épült meg a kolostor, arról itt olvashatsz. A fotókat se feledd: heuréka-élményed lesz, ha rájössz budapestiként, hogy mi mellett mész el nap mint nap..! :)



Ha bemész az Iparművészeti Múzeumot bal felől ölelő Hőgyes Endre utcába, nem is gondolnád, hogy a századelős polgári épületek sora között mire lelhetsz. A Hőgyes Endre utca 3. számú századelős lakóépület homlokzata mögötti udvarban egy unitárius templom bújik meg. Hogyan kerül egy lakóépületi udvara hátsó területének teljes hosszába két lakószint magasságú, tehát nem is kicsi templom..? Elmondjuk, és meg is mutatjuk a lakóépület rejtette templomot. Sőt, tudd, hogy Molnár Ferenc Pál utcai fiúk regénybeli alakja, Nemecsek Ernő, itt - az akkori Rákos u. 3.-ban - élt a családjával.




 


Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:



Dr. Medvigy Endre, József Attila-díjas irodalomkutató:


"A közölt színes fényképek szívgyönyörködtetően pontosak és szépek. Mintha nem is lett volna Európa közepén két világégés, háborús pusztítás. Nem csak a Kárpát-haza természeti és építészeti értékeivel szembesítenek, az osztrák sógorok rejtett kincseit is megmutatják. Mint diákkoromban, most is kedvem kerekedik egy közép-európai kirándulásra. Merre induljak? Erdélybe, Felvidékre? Magával ragad a Kárpát-koszorú, hívogatnak a kopjafák. Köszönöm a nem mindennapi vizuális élményt."




 



Коментари


bottom of page