Keresés

BUDAI VÁRNEGYED LÁTVÁNYOSSÁGAI ÉS REJTETT ÉRTÉKEI, CSODÁLATOS FOTÓKKAL..! (1. RÉSZ)

Frissítve: ápr 9

Mi mindent rejt vajon a budai várnegyed a gyönyörű kilátáson, a Királyi Várpalotán, a Halászbástyán, és a Várpalotát valamint a Halászbástyát összekötő útszakaszon felül..? Hát bizony elég sok mindent..

Arra vállalkoztunk, hogy a sztenderditásokat és a sztenderditásokon felüli rejtett értékeket is bemutassuk, csodálatos fotókkal izgalmakat hozzunk, történeteket osszunk meg veletek a most induló budai várnegyed témakörét felölelő rovatban.

Három évvel ezelőtt kezdtük el a várnegyed fotózását és még nincs vége, de már van annyi képanyag, hogy élményszerű sorozatba kezdjük fűzni azokat. Jönnek a karácsony és az újév közötti szabadságolások, és a plusz kalóriák, szóval aki teheti, és akinek kedve van, sétáljon egyet a budai várnegyed területén, és töltekezzen egy órácskányi könnyed séta keretében.

No, hát miket mutatunk nektek most, vizuális töltekezés gyanánt..?

Kezdjük a Halászbástyával például.

Amikor Schulek Frigyes megbízást kapott a Budai Várnegyed Mátyás-templomának mai képre történő formálására, megbízást kapott a Mátyás-templom előtti erődfal átalakítására is. Ebből az erődfalból alkotta meg a Halászbástyát úgy, hogy így gyakorlatilag egy egységes arculatot adott a Budai Várnegyed egyik legkedveltebb kilátópontjának.

Amikor felmész a hét bástya egyikére-másikára, tudtad, hogy a hét honfoglaló vezérünk karján, kucsmáján, zsebében járkálsz..? Igen-igen, a hét torony a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.

És honnan jött, hogy ez az alig 100 éves Halászbástya Halászbástya legyen..? Két magyarázatot lehet találni, az egyik, hogy a középkorban a közelben volt a halpiac, és ezt a falszakaszt ostrom idején hagyományosan a halászok céhe védte. A másik magyarázat, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról (ma Víziváros, tudod a „Batyi tér” környéke) kapta nevét.



Pecz Samu által, a Magyar Országos Levéltár papírjainak tervezett és építtetett épület egy erőd! Már az építészeti vizualitás is kommunikálta – gondoljuk mi ezt –, hogy a múltunk erőd által megvédendő érték (tudjátok, a levéltárban kutatható a múltunk, akár a családi felmenőink is). Volt is mit védeni. Pl. a II. világháború frontvonalának érkezte előtt a Levéltár munkatársai heves munkálatokba kezdtek, hogy megmentsék az írásbeli múltunkat. Majdnem sikerült, hisz az iratállomány „csak” 16%-a veszett oda, pedig még az épület elképesztően magas, cizellált tornya is találatot kapott. Torony már nincs, viszont érdemes bejönni velünk az épületbe, ahol engedéllyel fotózhattunk, Nektek kedves erre-arra kedvelők.



Hogy képzeljük el a 800 évvel ezelőtti Budai Várhegyet..? Laktak itt németek (övéké volt a Mátyás-templom - de nem ez, amit ismerünk, hanem eggyel kisebb méretű), laktak itt osztrák, francia, spanyol ajkú zsidók (középkori imaházuk még ma is megvan, ez a lakóház rejti az imaházat), és laktak itt magyarok, békében, közösségben. A magyarok temploma volt a gótikus Mária Magdolna templom. A Mária Magdolna templom pont annak a térnek (régi nevén Szombathely tér, ma Kapisztrán tér) volt a közepén, ami körül a szombati nagyvásároknak helyt adott. Szóval itt, a magyar lakosoknak épített Mária Magdolna templom körül zajlott az élet, itt cserélt gazdát a bor, a gabona, a csirke, itt futkostak mezítláb a purdék, és erről a térről mentek be a templomba istentiszteletre a hívő lakosok. Most beviszünk Titeket a templom (megmaradt) részébe, és megteszünk 182 lépcsőt felfelé, hogy valami csodálatos 360 fokos budapesti panorámát mutathassunk Nektek a Budai Várnegyed legrégebbi templomának tornyából.