Kassa egy csoda. Nem tudsz úgy sétálni, hogy 10 méterenként bele ne ütközz egy-egy épített örökségbe. Kassán számolj azzal, hogy tutti nem fogsz a lábad elé nézni. Csak felfelé nézel majd, tátott szájjal. (OK, nekünk a szánkba csöpögött az őszi eső, viszont láttuk mindennek az előnyös oldalát: az épületeket a vendéglátóipar egységek ernyői, és elénk ugráló turisták nélkül tudtuk megfotózni.)

És most megmutatjuk miért vagyunk úgy oda. Képaláírásokkal.

A napot képzeljétek Kassa fölé. Nem nehéz. Ez a város alapvetően ragyog.