A Budai vár legfiatalabb templomába, egyben a budai oldal legelső evangélikus templomába kalauzolunk Titeket, ami egy nő lobbi-tevékenységének köszönhetően épülhetett meg 1895-ben. Ki volt ez a nő, és mi okból épült evangélikus templom itt, Budán, ráadásul a Budai Várnegyed egy impozáns területén, a Bécsi kapuval és a Levéltárral szemben..? Amikor elkezdtünk utána olvasni a hölgy személyének, Dorottyának, csak ámulunk-bámultunk, hisz annyi mindent tett le nőként az asztalra, hogy sokkal többet érdemelne, mint amennyire (nem) ismert.

Ok, mondatnánk, hogy: „Jóóó, de neki könnyű dolga volt, hisz József nádor (harmadik) feleségeként bármit megtehetett”, közben ő is, mint Sissi például, elég komoly korlátokkal küzdött a(z akkori) férfidominanciájú világban. No, hát József nádor, a „legmagyarabb Habsburg” felesége, Dorottya osztrák főhercegné már azzal kivívta a Habsburg család ellenszenvét, hogy evangélikus vallásúként rossz véleménnyel volt az osztrák udvar merev, konzervatív katolicizmusáról. A könnyed, független lelkületű Dorottya (az elvárásoknak megfelelően) szült 5 gyermeket, örökbefogadta a József nádor előző házasságából született ikerpárt az öt gyermek mellé, majd nekilátott a szívéhez közelálló projektek kivitelezésének.

Egyik ilyen kivitelezett projekt volt például, hogy megtanult magyarul, másik, hogy jótékonysági szervezeteket segített és alakított újakat, aztán a Budai Jótékony Nőegylet védnöke lett - hogy házakat vásárolva szegény, elhagyatott nőket tudjon foglalkoztatni -, majd besegített gróf Brunszvik Teréznek is (gróf Brunszvik Teréz alapította meg Magyarországon az első óvodát) úgy, hogy az óvoda épületét Dorottya biztosította, sőt, a fenntartásáról is ő gondoskodott, nem utolsósorban pedig segítette a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának megalakítását is 1837-ben.

Ennyi csodatevékenység után a buzgó evangélikus Dorottya létrehozta az evangélikus egyházközösséget, és mivel télen nem lehetett átkelni a befagyott Dunán, hogy a Pesten található Deák téri evangélikus templomban megtartott istentiszteletekre eljusson, a pesti evangélikus lelkész javaslatára Dorottya építtetett egy evangélikus templomot a Budai Várnegyed területére (merthogy amúgy Dorottya és József nádor akkor, amikor nem az alcsúti József Nádor kastélyban éltek, a Budai Várban laktak). Hát, így születhetett meg a Budai Várnegyedben a Mátyás-templom és a Mária Magdolna templom után a Budavári evangélikus templom is (1846-ban a Dísz téren, aztán telekcserével 1895-ben a Bécsi kapu téren). Dorottya már nem élhette meg az új templom felavatását, mert (adott források alapján meghűlésben, adott források alapján mérgezésben) életét vesztette. József nádornét a Budavári Palota egyik termében ravatalozták fel, majd férje, József nádor után a Budavári Királyi Palota Nádor kriptájában helyezték el 1855-ben.