Baden. Nem a bodeni tó, nem Svájc, hanem Ausztria. És fürdőváros. Nem messze Bécstől. Baden. Van neki két hatalmas kertje, az egyikben (ha jókor jársz erre) illatorgia vár (a Doblhof-ban 600 féle rózsa virágzik júniusban és októberben), a másikban, a Fürdő Parkban pedig nyáresti komolyzenei koncertek rezgésszámai simogatják a komolyzenére éhes érdeklődők, a parkba letelepedett fák, és szobrok lelkét (mert ugye Oscar Wilde meséje óta tudjuk – A boldog herceg – , a szobroknak is van lelkük).

Az orron és a fülön keresztül érkező feltöltődés mellett ha végigsétálsz a belvároson (és felfelé nézel természetesen), vizuális orgiában is lehet részed. Ini-mini belváros, fürdőépületekkel, rendezettséggel, főtérrel, szentháromság szoborral, nem utolsósorban pedig a Beethoven házzal (itt írta meg a IX. szimfóniát, ami az Európai Unió himnusza ugye).

Hogy behúzzunk egy kis magyar vonatkozású infót is, az volt még, hogy ugye Hunyadi Mátyásunknak volt egy fia, Jánoska, node nem a feleségétől, Beatrixtól, meg nem is a Beatrix előtti feleségétől, Podjebrád Katalintól, hanem egy bécsi polgárnőtől. Bár Beatrix mindent megtett, hogy legyen közös gyermekük Mátyással, történetesen hevesen fürdött a badeni gyógyvizek egyikében-másikában, de nem lett közös gyermek, így Hunyadi Mátyás örökösként kezdett tekinteni szerelmi légyottjából származó fiára, Jánoskára. Rá is hagyott jó sok mindent, pl. ezt, a felvidéki, bajmóci  várat is.