Hogy Ady azért nyugodott-e le, mert a szifilisze keretek közé zárta (romlott az egészsége), vagy azért, mert a nálánál 20 évvel fiatalabb Csinszka elbűvölte, vagy mindkettő, nem tudni. Egy viszont biztos: Csinszka elképesztően szerelmes volt Adyba. Ady jól járt, két okból kifolyólag is: utolsó két évében fedél került a feje fölé Csinszka ingatlan-örökségéből kifolyólag, és olyan gondoskodásban volt része, mint annak előtte soha. Csinszka úgy, és olyan odaadással rendezte be az állati jó helyen lévő (V. kerület, Veres Pálné u. 4-6.), 1. emeleti , modern, !fürdővel!, !gázfűtéssel! rendelkező napos, erkélyes kécót, hogy az minden négyzetcentiméterén Ady stílusának is megfeleljen. Sőt, Csinszka képes volt Ady nagy szerelmének, a férjes Diósyné Büll Adélnak (Léda) a festményét is kihelyezni Ady szobájában (ezek az asszonyok, óó…..!).

Szumma szummárum, Ady életének utolsó két évét itt töltötte. Csinszka pedig nem kapta el a szifiliszt (mert házasságkötésükkor Ady a szifilisz 3. fázisában volt, amikor is az már nem fertőz), újra férjhez ment, Ady halála után Márffy Ödön festőművészhez, de előtte még kicsit bekavart Babits és Török Sophie házasságába. Aztán Csinszka is meghalt. Csak ő agyvérzésben. Csinszka 3 férfi múzsája volt. És mint ahogy Ady, valljuk be, Ő is tudott élni..